Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1856

- 31 gyarázat (exegetica); e) a hittudományi erkölcstan (theologia morális). Ez utóbbi tankör hihetőleg azért vala szervezve s alapos késztiltségű egyházi tanférfiakkal ellátva, hogy a rom. kath. püspökmegye (dioecesis) számára tudományosan' művelt néptanítókat s vallás-erkölcsileg példás életű s buzgó oltárszolgákat képezzen. A tanuló sereg sikeres képeztetése az egykori kolosvári jezsuitáknak helyiségén, az akadémiai szentegyház szomszédságában levő nagy épületben folyt 1790-ig. Ezen évben az országos kormányszék Nagy-Szebenből Kolosvárra áttétetvén, ennek szolgált helyiségül úgy azonban, hogy egyik szárnyában néhány tanár még lakhatott; a fő-tanintézet azonban a belső-Faxkas-utcában levő épületbe, a szerzetes társulat egy része pedig mai lakhelyére költözött, a nemes ifjúság növeldéjének szomszédságába. Később pedig (1840.) az említett egykoii jezsuitalakhely az országos kincstár részéről a katholikus tanulmányi alaptól (fundus studiorum catholicus) megvásároltatván, országos tulajdonná vált. — Az ájtatos tanító-rend száz tizenhárom (113.) tagja buzgólkodott ezen hetvennégy éves időfolyamon keresztül a vallásos szellemű közoktatásban, mely időszak alatt 7355. bölcsészettanuló s 16560. gymnasiumi ifjú, öszvesen 23915-ből álló tanuló sereg nyert célszerű kiképeztetést a kolosvári fő-tanintézetben, az egyház és haza javára.

A mult század utolsó évtizedének folytán újabb gyarapodást nyert ezen fő-tanintézet, mely II. József császár rendeletéből ez idétt királyi lyceumnak neveztetett, a hallhatatlan nevű gróf Bánfi György akkori országkormányzó által I. Ferenc nagy-fejedelem ő felségénél kiesz- közlött természettudományi tanszék felállításával. Kiterjedt e szak a kövületekre, természetrajzra, vegy- és kézműtanra (technológia). E szak hihetőleg szépen elősegítette a már ezen időtájatt létezett természettan! műtár gazdagulását, mely a tudományos előhaladás nagy kárára az 1798-diki tűzveszély alkalmával majd végkép megsemmisült.

A jogtudományi kar alakulásának első jelei hasonlólag a mult század utolsó negyedének elején mutatkoztak, a mikor némely jogtudományi szakaszok kezdtek tárgyaltatni; kifejlődését azonban csak I. Ferenc országlási idején nyerte úgy, hogy azon évsoron át a) a természetjog; b) az egyházi; c) a fenyítő jog; d) a hazai jog; e) a köz és polgári romai jog; f) a bányajog és rendőrség; g) az államisme (statistica); h) a tiszti irály (stylus curialis) válogatott s részben nagyhírű tudós tanárok által fejtegettetett 1848-ig, a mikor a közigazgatás és perkezelés lényeges módosulásával a jogtudományi kar megszűnt, helyette az új viszonyokhoz képest az erdélyi helytartó-tanács jelenlegi székhelyén, Nagy-Szebenben egy más jogakademia szereztetvén.

A mi az orvos-sebészeti osztályt (classis medico-chirurgica) illeti, ez kezdetben csekély körre szorítkozott. Dicső nagy-fejedelemasszonyunk Mária Terézia, 1775-ben télhó 26-kán költ kegyelmes leiratánál fogva elrendelte, hogy a kolosvári kath. fő-tanintézetben a sebészet, bonctan, és bábászat, 400 fr. rendes évdíj mellett, külön alkalmas tanár által előadassék. Később, a múlt század utolsó évtizedében, gróf Bánfi György folyamodására I. Ferenc király ő felsége alapította a szemészeti és baromorvoslati tanszékeket. Mindezek pedig évek folytán kiegészíttettek a patho- logia, élettan (pliysiologia), orvosi gyakorlat (praxis medica), növény- és vegytan rendes tárgyalásával. — Ezen tudományos kar közhasznú működéseit is megakasztotta az 1848-diki viharos időjárás, melynek lecsillapultával, 1850-ben újból megkezdé hatását a kolosvári kath. fő-tanintézet földszinti részének keleti osztályában.

Ezen főtanintézetet 1809-ben Miksa és Ferdinánd cs. kir. főhercegek, 1817-1 jen pedig maga a tevékeny honatya I. Ferenc ő felsége is — ki 1816-ban a jogtudományi kart a régi Írásmód (paleographia) tanszékével nevelte — magas figyelműkre, illetőleg személyes látogatásukra méltatták. A mély belátású országló felség átlátta, hogy a régi épület, a tudományszakok s így tanszékek szaporodtával és az ifjúságnak évenként növekedő számával, a köznevelésnek kényelmes helyiségül tovább nem szolgálhat; mire nézve késznek nyilatkoztatá magát, fejedelmi jóváhagyásával Rudnay Sándor akkori erdélyi rom. kath. püspök azon tervéhez járulni, hogy a sz. Bene-rend kolos-monostori zárdája- s szentegyházának omladványaiból a kath. fő-tanintézet régi épületének alapján egy nagyszerű új épület emeltessék. A munka a kath. tanulmányi alap költségén 1818-ban tavasz elején megkezdetett, a réginek lerontásával. Híírom év múlva készen állott a gyönyörű é- piilet, mely Kolosvámak egyik első rangú dísze. A reá fordított öszves költség nyolcvan ezer (80000.) pengő forintra rúg; mely ősz vég tetemesnek látszik ugyan, de az építmény remek. Benne minden mesterileg van elrendezve. Falai szilárdak úgy, hogy még a legfelső emeleten (második) Í3 fél öl vastagságúak azok. Századokra épült. Fő szárnya nyugatról keletre, a másik pedig éjszakról délre vonul. Földszint vannak az elemi iskolák (négy osztály), az orvos-sebészeti intézet s