Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)

Bevezetés - Dr. Márki Sándor: Az egyetem eszméje Erdélyben

Az egyetem eszméje Erdélyben.

Irta: Dr. Márki Sándor, az egyetemes történelem tanára.

A renaissance az egyetemeknek nagyobb gondozására buzdítván a nemzeteket, hazánkban a pécsi egyetem megszűntén búslakodó Oláh Miklós esztergomi érsek Nagy-Szombaton már újabb kísérletet tett egy főiskola felállításával. S jellemző, hogy Erdély, a kolostorok és káptalanok elkobzott javaiból éppen ekkor alapított Kolozsvárt egy Apollatiumnak nevezett főiskolát, Nagy-Váradon pedig collegiumot; s hogy 1560-ban Gyulafehérvárott is fölállította a második, kevéssel azután pedig Nagy-Enyeden a harmadik főiskolát.

János Zsigmond, Magyarország választott királya s Erdély első fejedelme kétségtelenül egyetemre gondolt, midőn székhelyén, Fehér- várott, 1557. a domonkosrendiek kolostorában főiskolát állíttatott. Az 1565 januárius 22—29. Kolozsvárt tartott országgyűlés külön is gondoskodott, hogy méltó épületet emeljen a főiskola számára és hogy az ország s a fejedelem együtt tisztességesen fizesse a tanárokat.

Orvosát, Blandrata Györgyöt, 1567-ben egyenesen azzal az utasítással küldte külföldre, hogy különböző egyetemek berendezését és szervezetét tanulmányozza, még pedig azért, mert, mint Celi baseli egyetemi tanárnak 1567 junius 21. megírta, akadémiát (egyetemet) kíván fölállítani, biztosabb alapokra óhajtván fektetni a hazai tudományosságot. Utóbb a bolognai egyetemen tanuló Gyulai Pált is azzal hívta meg a gyulafehérvári főiskola élére, hogy ezentúl fölöslegessé akarja tenni a külföldi iskolák látogatását.

Időközben, úgy látszik, nem Gyulafehérvárott, hanem attól délre, Szász-Sebesen kívánta felépíteni az egyetemet, remélvén, hogy ott, mint sokkal csendesebb helyen, tanárok és tanítványok teljes