Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)
A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem 1903-ban - III. Az Orvosi Kar intézetei - 4. Az egyetemi klinikák és a Karolina országos kórház - Dr. Szabó Dénes: Szülészeti és nőgyógyászati klinika
SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 355 azonban elégnek nem mondható, különösen hátrányos újabb eljárások megkísérlésénél, mert évekig tart, a míg kellő számú eset állana rendelkezésre. A szülőnők nagy része, mint terhes, hosszabb ideig áll észlelet alatt s ezek között beteg terheseket is gyógyítunk nem ritkán. Az intézetbe hozott szülőnők adják a rendellenességeknek legnagyobb számát, a fenti 3 évnek szülései között 90 vetélés (11'6 %) v°lt, ennek megfelelően 60 esetben kellett a tökéletlen vetélést mesterségesen befejezni. Egyéb műtételek voltak: 1 művi koraszülés, 1 atresja-oldás, 3 lábrafordítás combinált műfogással, 6 belső műfogással, 15 magzatkihuzás kézzel, 10 fordítás lábra csatlakozó kihúzással, 8 fogóműtétel, 9 koponyafúrás, 1 lefejezés, 1 törzs kisebbítése, 3-szor kellett a lepényt kézzel eltávolítani, 1-szer a méhüreget kitömni vérzés miatt, 55-ször gátat egyesíteni. A megszakadt méh miatt hasmetszés műtételt 3-szor végeztem, terhes méhet osteomalacia miatt egy ízben csonkoltam. A szülések elégtelen száma miatt, bizonyos mértékben a műtéti eseteknek klinikára való szállítását kívánom elősegíteni, a midőn az intézet nem nyújt poliklinikai segélyt a városban vagy környékén. A tanításra szolgáló anyagnak ezt a növelését a klinikai jobb tanítás rovására csak akkor merném kezdeményezni, ha a szülőanyag legalább kétszerese a múlt esztendeinek, azaz kb. 600 volna egy évben. Ma még anyagi áldozat árán is növelni kellene a szülések számát, mint pl. külföldön, a hol ingyen vasúti szállításon kívül, gyermekruhával vág}' pénzzel is megajándékozzák (Innsbruck); ilyen irányban tett előterjesztésem eddig nem nyert kedvező elintézést. A nőgyógyászati osztályon 1900. évben 210, 1901-ben 245 és 1902-ben 298 beteg vétetett fel, a közosztályi jellegnek megfelelően többnyire fekvést, kórházi ápolást kívánó betegek, a kik nem ritkán hetekig, hónapokig feküsznek lobos bántalmaikkal. A petevezetők lobos megbetegedésében szenvedők képezik a betegeknek legnagyobb százalékját, utánok a rák és méhbélés lobja a leggyakoribb kórisme. A méh függelékeinek nagyobb lobos természetű daganatainál is a gyuladást szüntetjük, nem ritkán ugyanaz a beteg többször is felkeresi a kórodát, a míg műtételre határozom el magamat, többnyire engedve a beteg kivánatának, a kinek állapotját megvilágítva, a műtéti eljárás lehetőségét is megmagyaráztuk. A ráknak, sajnos, igen elharapódzott eseteit kapjuk, sokszor orvos küld műtételre beteget, a kinél nincs mit tenni, s csak azért fogunk egyáltalában valami kezeléshez, mert az orvos mint feltétlenül szükségeset jelezte, hogy
