Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)
A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem 1903-ban - III. Az Orvosi Kar intézetei - 4. Az egyetemi klinikák és a Karolina országos kórház - Dr. Szabó Dénes: Az építkezés története
254 DR. SZABÓ DÉNES 5. A közkórházi jelleg a „Karolina“ elnevezéssel továbbra is fentartassék és pedig a kórháznak jelenlegi közosztályait képező 113 ágyára és három elmebeteg-észlelésre rendelt szobájára nézve akképen, hogy ezen ágyakra, a melyek fentartására az országos kórház alapjövedelme fordíttatik, a betegek akár alkalmasak tanítási czélokra, akár nem, minden korlátozás nélkül felvétessenek azon esetben, ha kórházi ápolásra szükségük van, enélkül pedig oda fel ne vétessenek. Az ezen ágyakat elfoglaló betegek tanítási czélokra csak az esetben szolgálhatnak, ha abba előzetes megkérdezés után maguk vagy hozzátartozóik beleegyeztek. 7. Az orsz. kórház jelenlegi tisztviselői és alkalmazottjai eddigi szolgálatából származó jogigények figyelembe veendők lévén, azok vagy megfelelően, szerzett jogaik épségben tartása mellett alkalmazandók, vagy kellő ellátásban részesítendők akképen, hogy az alapra az aránylagosnál több teher ne háramoljék. 8. Minthogy pedig azon ápolási költségek, melyek az alap jövedelméből fentartandó közosztályokon felmerülnek, ha azok az alap jövedelméből fedezetre nem találnak, szintén napi ápolási díj által fedeztetnek és így a fizetőköteleseket vagy a törvényhatósági betegápolási alapokat, sőt a belügyministerium költségvetésének „Betegápolási költségek“ czímű rovatát is érdekelhetik, ennélfogva úgy ezekre nézve, valamint a közkórházi jellegből kifolyólag, az 1875. évi III. t.-cz. alapján érvényesíthető gyógyköltségek tekintetében fentartandó volt azon, az 1876. évi XIV. t.-cz. 61. §-a rendelkezése szerinti jog és kötelesség, mely szerint a nyilvánossági jelleggel bíró kórházakban felmerülő és az előbb idézett t.-czikk határoz- mányai szerint viselendő gyógyköltséget képező napi ápolási díjat évről-évre és pedig az 1876. évi 51,661. sz. belügyministeri szabály- rendelet 28. §-a értelmében mindenkor még az illető évet megelőző évben a belügyminister állapítsa meg. Az 1818. évben megnyílt országos és alapítványos kórház Karolina Auguszta császárné és királyné emlékére kapta a „Karolina“ nevet, a ki férjével I. Ferencz császár és királylyal 1817-ben Erdélyt és Kolozsvárt meglátogatta s a kórház javára alapítványt tett, I. Ferencz császár pedig sójárandóságot utalt ki örök időre, melynek megváltása fejében ma is 5802 K illeti a kórházat. Ezen látogatás emlékére készült emlékoszlop a főtér rendezésénél a régi kórház előtti térre vitetett át s a tér Karolina-tér nevet kapta.
