Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)
A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem 1903-ban - III. Az Orvosi Kar intézetei - 2. Az élet- és közegészségtani intézetek épülete - Dr. Udránszky László: Élettani intézet
ÉLETTANI INTÉZET 217 75113. sz. rendeletével jóváhagyást nyert. A nyári félévben, a hét öt napjának délelőttjén, 10—12 óráig, az élettani előadást nyomban követőleg folynak az új szigorlati szabályzat szerint kötelező élettani gyakorlatok. A hét első napján a gyakorlat vezetője mindazt bemutatja és megmagyarázza, a mi további négy napon földolgozásra kerül. A gyakorlatokra megszabott programm egyes fejezeteinek elvégzése után a hallgatók egyenként megoldandó föladatokat kapnak, lényegileg ugyanolyanokat, mint a milyenek a gyakorlati élettani szigorlaton is szerepelnek. Nagyobb kísérletek bemutatására, melyeket az előadási óra keretében teljesen befejezni nem lehet, a gyakorlatokra szánt időt is fölhasználjuk. Hallgatók előtt, kik a gyakorlatok anyagát önszorgalomból behatóbban áttanulmányozni kívánják, a tanrendben hirdetett időn kívül is nyitva áll az intézet. Önállóbb tudományos munkálkodással jórészt csak az intézet alkalmazottjai foglalkoznak ; aránylag ritkán akad az intézet kötelékén kívül álló előrehaladottabb szakember, ki az intézetben valamilyen tudományos kérdés megoldására vállalkozni kíván. Őszintén be kell azonban vallani azt is, hogy az intézet önálló tudományos munkálkodása jóval kevesebb, mint a mennyit a búvárkodásnak az intézetben rendelkezésre álló eszközei mellett joggal várni és elérni lehetne. Ennek oka részben az is, hogy az intézet tudománvos segédszemélyzete aránylag sűrűn változik. 1878 óta pl., a midőn a tanársegédi állás első ízben betöltésre került, jelenleg már 9-ik tanársegéde van az intézetnek. Kettő kivételével, ki hosszabb ideig volt a tanszéknél alkalmazva, a többi egy, legfeljebb két évet töltött tanársegédi állásában. Még sűrűbben változnak az intézet gyakornokai. Különösen az utóbbiak mint szigorló orvosok kerülnek az intézethez, s így kenyérkereseti pályára képesítésükhöz szükséges tanulmányukkal is még hátralékban vannak. Miután pedig a már orvosi oklevelet nyert intézeti alkalmazottak legtöbbje is, tiszti-orvosi, középiskolai egészségtantanári vizsgára stb. készüléssel is kíván foglalkozni, könnyen érthető, hogy a tulajdonképeni szakképzés lassan halad, s a tanársegédek és gyakornokok zöme az élettanban különleges kiképzése terén nem is jut odáig, hogy önállóbb tudományos munkához foghasson. Nem kevésbbé okoz bajt és fönnakadást a fiatalabb nemzedékek nyelvismereteinek mindjobban érezhetővé váló fogyatékossága. Úgy tanársegédi, mint díjas gyakornoki állás csak egy-egy van rendszeresítve a tanszékhez. 1901 óta egy az intézetnél szervezett adjunctusi állás is szerepel az állami költségvetésben; ezen állás
