Emlékkönyv a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei részére (Kolozsvár, 1903)

A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem 1903-ban - III. Az Orvosi Kar intézetei - 2. Az élet- és közegészségtani intézetek épülete - Dr. Udránszky László: Élettani intézet

194 DR. UDRÁNSZKY LÁSZLÓ ÉLETTANI INTÉZET NÁNDOR-nak programmja alapján kidolgozott eredeti építési tervek, pénz­ügyi tekintetekből lényeges változtatást, helyesebben egyszerűsítést szenvedtek el. Nemcsak a méretek kisebbíttettek, de egyszersmind sokfelé az eredetileg tervbe vett helyett, olcsóbb anyag került alkal­mazásra. Ez a takarékoskodás nem bizonyult czélszerű intézkedésnek. Az épületnek használatba vétele után a kényszerűség mégis csak szükségessé tette az épület több pontján a jobb anyaggal fölújítást, illetve fölfrissítést. Másrészről évközben, de különösen a nagy nyári takarítás idején annyi tatarozásra volt és részben van még ma is szükség az épületen és az intézeti helyiségekben, hogy az erre fordított kiadás nem áll kellő arányban az épület előállítási költsé­géhez, mely a belső fölszerelést is beleértve 450,000 K.-ra rúgott. Az élettani intézetnek, az épület emeletes főhomlokzatrészének keleti fele és a keleti földszintes oldalszárny jutott. Az épület telke (udvar és kert) is megközelítőleg egyenlő arányban osztatott meg a két intézet között. Az emeleten levő lakás- és irodahelyiségeket valamint az alagsori lakószobákat leszámítva, a melyekben fával fűthető kályhák állanak, az intézet helyiségei központi fűtéssel vannak ellátva. Az épület homlokzatrészében fekvő helyiségek fűtéséről alacsony nyomású gőz­fűtés, az oldalszárny fűtéséről pedig Pál-féle rendszerű caloriferlég- fűtés segélyével történt gondoskodás. Az utóbbi azonban nem vált be. A kolozsvári szigorú tél aránylag hoszszú tartamú fűtési idény­nyel jár. A calorifernek vízszintesen fekvő chamotte-csövei a tél végére rendesen össze-vissza repedeztek, részben el is porlódtak, úgy, hogy a calorifer kamráját minden esztendőben újra kellett épí­teni és új chamotte-csövekkel ellátni. Ez nemcsak sok költséggel járt, de egyszersmind igen lényegesen zavarta a szokásos nyári takarítási munkálatokat. Miután a folytonos újraépítés daczára ismé­telten megesett, hogy a calorifer egy fűtési idényt sem tartott ki teljesen, s miután a két helyen tüzelés aránytalanul nagy kőszén­fogyasztással járt, 1902-ben a központi fűtés 4527 K. 64 fill, költ­séggel átalakíttatott. A régi gőzkazán, mely egyébként is már avult volt, újabb, nagyobb kazánnal cseréltetett ki és a calorifer helyébe gőzlégfűtőkamra épült, melynek bordás csövei ugyancsak az ala­csony nyomású gőzfűtés körébe vannak beillesztve. A másféle fűtés­sel nem bíró földszinti folyosón, továbbá a gőzlégfűtés támogatására az előkészítőben, a tanársegédi és az optikai szobában külön radiá­torok lettek fölállítva. Egy év tapasztalata alapján végleges ítéletet

Next

/
Oldalképek
Tartalom