A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929 (Budapest, 1928)
Dr. A. B.: Természettudományi gyűlések és nemzetközi kongresszusok 1928-ban - A nemzetközi rákkutató-kongresszus Londonban
41 A szén termékeire nemcsak találomra gondoltak, hanem azon az alapon, hogy éppen egy ilyen termék, t. i. kátrány alkalmazásával sikerült először (1914?ben) jAMAGiwÁsnak és IcHiKAWÁ?nak rákot mesterségesen előidézni egerek bőrén. Ezen a nyomon elindulva meg« állapították, hogy a szénnek és termékeinek, a kátrány? nak és koromnak, az ásványi olajoknak és egyéb ké? szítményeknek sajátos hatásuk van, ami azon alapszik, hogy bizonyos anyagot tartalmaznak (hogy mit, még nem sikerült pontosan meghatározni), amely egereken rákos daganatokat idéz elő. Ezzel kísérletileg igazolód? tak bizonyos következtetések, melyek pusztán statisz? tikai és földrajzi adatok alapján szintén a széntermé? kckre utaltak, mint rákokozókra. Ha a rák előidézhető kísérleti úton, akkor joggal fel? tehető, hogv annak tulajdonképeni okozó tényezője az ingerelt szövetekben keletkezik. A dolgot nyilván? valóan úgy kell értelmezni, hogy a kátrány felszabadít valami anyagot, amely közömbös állapotban a rendes körülmények közt is jelen van az illető szövetben, közömbös állapotban azért, mert a szövet ellenállása addig fékentartotta. így értelmezve a rák keletkezésé? nek a körülményeit, a kérdést — s ez nagyon fontos a jövő kutatás célkitűzése szempontjából — tulajdon? képen nem is így kell feltenni: miért kapja meg némely ember a rákot? — hanem így: miért nem kapja meg minden ember azt? Ezen a ponton kapcsolódnak be a kérdésbe a chicagói Si.ye Maude kisasszony kísérletei. Slye kisasszony fon? tos előadást tartott a kongreszuson arról, hogy a rák keletkezésében milyen szerepet játszanak az ingerelt szövetek sajátságai, vagyis a szervezetbeli adottságok? Si.ye kisasszony szintén egerekkel kísérletezett s ezek során szelektív beltenyésztés útján bizonyos adott kö? riilmények közt annyira tudta fokozni a rákbetegségre való hajlamosságot, másrészt meg annyira ki tudta küszöbölni, hogy kísérleti állatait élesen két csoportra tudta osztani: e csoportok egyikében majdnem vala? mennyi egyén megkapta a betegséget, a másikában ellenben majdnem egyetlenegy sem. Világos tehát, hogv a szervezet egyéni „hajlamosságának“ szintén szerepe van a rák keletkezésében.
