A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929 (Budapest, 1928)
Dr. Ilosvai Lajos: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat történetének főbb mozzanatai 1927 végéig
36 ködésének emlékére tett alapítvány, melynek rendeltei tése, hogy a közgyűlés háromévenkint a Társulat föl* adatának előmozdítása körül kifejtett tevékenységével legtöbb érdemet szerzett tagjait kitüntesse, 1912 után, eleinte a háború okozta zavarok, később a pénz elérték* telenedése miatt, megszűnt buzdító tényező lenni. Felvonultatva a Társulat munkásságának bizony í* tékáit, röviden érintem azt is, hogy a Társulat néhány fontosabb életszakában mekkora volt a tagok számaA Társulat 1841*ben 134 taggal alakult meg; 1850* ben kb. 50 tag vette kezébe a Társulat elejtett fonalát. 1868*ig a tagok száma 571*re szaporodott; ez a szám a Természettudományi Közlöny megindításának első évé* ben, 1869*ben felszökkent 1658*ra, 1899*ben, amikor Szily az elnökséget Wartha Vincének átadta, már 8023 tagról számolt be. 1909*ben a tagok szama 9204 volt; 1925*ben 27.914 lehetett volna, de az ország el* ajándékozott részeiben lakó tagokkal nem lehetett érintkezést fenntartani. A számon nem tartható tagok leírása után, a megmaradt tagok száma — 1925 október 21*én — 15.379 volt; ez 1927 végéig 17.409*re emelke* dett. A mai súlyos gazdasági viszonyok között ez a nagy létszám sok embert irigységgel tölt el, arra gondolván: sok adózó, sok adót jelent. Az adókulcs azonban nem magas. Budapesti rendes tag évente 10, vidéki 8 pengőt fizet, örökítő tagok egyszerre 200, illetőleg 160 pengő* vei, pártolótagok egyszerre, legalább 400 pengővel já* rulnak a Társulat alaptőkéjéhez. A Társulat főbevétele a rendes tagok tagdíjából származik. Ha minden tag rendesen fizetne, kétségtelen, hogy a Társulat, az ala* csony tagdíjak ellenére is, csinos összeghez jutna- Csáki hogy ez sohasem fordul elő. A Társulat eleven tevékenységét tekintve, a külső támogatást nem nélkülözheti. Ilyen kettő van; egyik az országos segély, másik a M. T. Akadémia segélye. Az elsőt az Országgyűlés br. Eötvös József vallás* és köz* oktatásügyi miniszter javaslatára vette fel az 1870. évi költségvetésbe. Eleinte 5000, azután 4000 forint volt az országos segély. A 4000 forintot, illetőleg a 8000 koro* nát a Társulat megkapta 1918*ig. Innen kezdve meg* szűnt. 1920 óta a Társulat ismét részesül állami támo*
