A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928 (Budapest, 1927)

Centenáriumok 1927-ben

72

ségi sorozatot, mely a fémeket és szenet olyan sorba állítja, hogy két tagjának összeérintésekor a sorban előbb álló kap pozitív töltést. Kimutatta, hogy két megegyező anyagú fémben is keletkezik az összeérin* tésnél ellenkező töltés, ha ezek valamilyen tulajdon* ságukban különböznek, pl. különböző hőmérsékletük van.

Vizsgálatai során összeállította a Volta*elemet, mely — mint ismeretes — hígított kénsavba mártott cink* és rézlapból áll. Ma ezt az elemet nem használjuk, mert a két pólus közt fellépő feszültség gyorsan csők* ken. De Volta idejében ez az elem mint áramforrás nagy szerepet játszott. Mikor Ohm a róla elnevezett törvényt ugyancsak 100 évvel ezelőtt (1827) felállí* tóttá, két évig tartó kísérletei közben áramforrásul még csak Volta*elemet használhatott.

Nvilvános pályáját Volta Comoban. mint gimn. tanár kezdte meg. 1799*ben tudományos hírneve már akkora volt, hogy a nadovai egvetemre hívták meg. Előadásai annvira kedveltek voltak, hogv messze vi* dékről tódultak a hallgatók Padovába. Mikor l804*ben vissza akart vonulni, I. Napóleon nem fogadta el le* mondását. További 15 évig maradt még a padovai egvetemen. Az a megtisztelés érte, hogy kísérleteit Párizsban Bonaparte jelenlétében bemutathatta. Ké* sőbb olasz gróf, majd szenátor lett. Utolsó éveit szülővárosában töltötte, itt halt meg 82 éves korában.

Laplace.

(1749—1827.)

Galilei megvetette a mai értelemben vett fizika alapját, Newton már valóságos rendszerré fejlesztette, pontosan megfogalmazott alaptörvénveket adott és miután Keppler az égi testek mozgásában kvantitatív törvényeket talált, Newton a mechanika törvényeit az égi testek mozgására alkalmazta. Felállította a gravis táció törvényét és ezzel az elméleti csillagászat meg* alapítója lett. Ez a három kiváló egyéniség volt Laplace előde, ö folytatta a Newton által megkezdett