A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928 (Budapest, 1927)
Centenáriumok 1927-ben
Centenáriumok 192 7eben. Newton. (1642—1727.) A modern mechanikát GalileiííőI számíthatjuk. Neki már elég pontos fogalma volt az erőről, mert felismerte, hogy az erő nem a mozgás oka, hiszen mozoghat a test erő nélkül is, hanem az erő a mozgás megváltozásának oka. Abban az évben, amelyben Galilei meghalt, született Newton. Ritkán találko* zunk a tudomány történetében olyan kiváló egyéni* séggel, aki tudománya haladásának irányát annyi év* századra kijelölte volna, mint Newton. Eleinte csak otthon tanult, mert szülei gazdálkodót akartak belőle nevelni. De 1661*ben a cambridgei egyetemre került, 1669*ben pedig már ennek az egyes temnek tanára. A Royal Society csakhamar tagjának választotta, később a parlamentben is képviselte ezt az előkelő tudományos társaságot, végül pedig öt éven át elnöke is volt. 1692sben fontos tudományos fel* jegyzései tűz áldozatai lettek, anyja halála is leverte, annyira, hogy elméje rövid időre elborult. Felépülése után az angol pénzverő igazgatója lett és tudományos munkáját is folytathatta. Holttestét a westminsteri apátságban helyezték el, ami Angliában a legnagyobb méltánylás jele. Fizikai vizsgálatai a mechanika és optika terére es« nek. 1687sben jelent meg Principia philosophiae natus ralis mathematica (A fizika mathematikai alapelvei) c. korszakos műve, melyben a mechanika alaptörvényeit pontosan felállította és egyúttal megmutatta azt az általános módszert, mellyel mechanikai problémákat meg kell oldani. Az erő ismerete alapján felállítjuk a mozgás egyenleteit, amelyeket mathematikai mód* szerekkel meg kell oldani. Ebben a munkájában talál* juk az erőösszetétel módját (parallelogramma*tétel),
