A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928 (Budapest, 1927)

Természettudományi gyűlések és nemzetközi kongresszusok 1927-ben - Maucha Rezső: A római nemzetközi limnológiai kongresszus

51

összes üléseit, szeptember 18*tól 23*ig bezárólag. A ven* dégekkel együtt közel kétszáz résztvevő jelent meg a kongresszuson, akik húsz nemzetet képviseltek. Ma* gyarország részéről Hankó Béla, mint a vallás* és köz* oktatásügyi minisztérium, továbbá Maucha Rezső és Unger Emil doktorok, mint a földmívelésügyi minisz* térium kiküldöttjei vettek részt. A kongresszus pro* grammján közel 100 előadás szerepelt. A magyar részt* vevők közül Hankó Béla a tihanyi biológiai állomást ismertette vetített képek kíséretében, Maucha Rezső a természetes vizek hidrogén ión koncentrációjának kér* désével foglalkozott, Unger Emil pedig a magyar ponty és egyéb halak gazdasági jelentőségéről értekezett.

Az előadások közül kiemeljük Einar Naumann svéd és B., Pertilief orosz kutatókét, akik a fenék* képződmények és lerakódások kérdésével foglalkoztak. Előbbi a regionális limnológiai és produkció*biológiai szempontok kidomborításával, utóbbi pedig az altalaj* és iszapképződmények mikrobiológiai viszonyainak egészen új alapokon nyugvó kutatásai alapján tartotta meg előadását. Minthogy ez a két előadás a modern limnológia egyik legaktuálisabb kérdésével, t. i. az iszap* és fenékképződmények fizikai*kémiai és bioié* giai viszonyaival foglalkozott, azok már a programmon mint a szokásos vezérelőadások szerepeltek. Különö* sen PERTiLiEF*nek előadása jelent nagy perspektívája folytán lényeges fejlődést a limnológia terén.

Érdekes előadásokat tartottak még G. Alm (Stock* holm) a lazacról és tenyésztéséről, A. Behning (Sara* tow) a Volga planktonjáról, G. Brunelli (Róma) az AnophelesvöA a malária*kutatásokkal kapcsolatosan.

F. Eredia (Róma) a Trasimeno*tó hőmérsékletének évi ingadozásairól, H. Gams (Wasserburg a. Bodensee) a lunzi tavak és a lüni tó üledékeiről és elláposodásáról,

G. Huber*Pestalozzi (Zürich) Dél*Afrika természetes és mesterséges tavainak planktonjáról, V. Jaaskelainen (Helsingfors) a Lagoda*tó halairól és halászatáról, L. Minder (Zürich) a Wäggital mesterséges tó kémiai vizsgálatáról, O. Pesta (Wien) a keleti Alpok magas hegyvidéki tavairól, O. Polimanti (Monte del Lago, Perugia) a Trasimeno*tó limnológiájáról, H. C. Redeke (Helder, Hollandia) a Zuider*öböl vízi szervezeteiről.

4*