Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - I. A megalakulástól az alapszabályok jóváhagyásáig (1837-1842)
86 felépül a „Pesti Magyar Színház“ név alatt a Nemzeti Színház s 1887 augusztus 27-én Vörösmartynak erre az alkalomra írt „Árpád ébredése“ című darabjával megnyitja kapuit. Minden közérdekű megmozdulás mögött ott munkál — sokszor láthatatlanul is — Széchenyi szelleme s a kor valóban Széchenyi kora. Áldásos működésére legjobban jellemzők saját szavai: „Dolgozom szorgalmasan, s dolgozom önérzettel. Lenyesik szárnyaimat, lábaimon járok, levágják lábaimat, kezeimen fogok járni, s ha ezeket is kiszakítják, hason fogok mászni, csak használhassak.“ Sokszor hangoztatott kedvenc eszméje volt: „példák által magyarosítani, mesterséges intézetek segítségével egyesíteni.“ Az egyesülésre való hajlam, a társulás szükségességének érzete különben is bent élt a kor levegőjében s így nem csoda, hogy 1837 október 2-án 16 pesti és budai gyakorlóorvos is összegyűlt egyiküknek, Mokossinyi Mihály dr-nak a Belvárosban az Alsó Dunasoron 50. szám alatt állott Staffenberger-féle ház II. emeletén lévő lakásán1 azzal a szándékkal, hogy a tudomány és kartársiasság ápolására, önmaguk továbbképzésére megalakítsák a „gyakorló“ orvosok pesti tudományos egyesületét. („fine condendae Societatis litterariae Pesthiensis Medicorum practicorum.“) Réczey, aki először tett kísérletet az Orvosegyesület történetének megírására (1880-ig!), helytelenül „a Városház-tér és Kötő-utczák sarkán lévő, akkor 50. számú Staffenberger- féle ház“-ról beszél.1 2 3 A Városház-téren 44. szám alatt csakugyan ott állott egy Staffenberger-féle ház, de ez nem azonos Mokossinyi lakásával. Utóbbi a Bugát és Flór szerkesztésében 1840-ben megjelent „Magyarországi orvosrend névsora“ szerint is „Alsó Dunasor 50. sz.“ alatt volt. Egykorú térképek és telekátírási jegyzőkönyvek segítségével sikerült megállapítanunk,* hogy a kérdéses Staffenberger-féle ház, amely az Orvosegyesület első helyiségéül szolgált, az Alsó Dunasor és Kötő- ima Piarista-) utca sarkán állott, s 1833 november 28-tól 1856 december 30-ig Staffenberger János tulajdonában volt. E meghatározásunk alapján képen is bemutathatjuk. Rohbock, nürnbergi származású festő, számos magyarországi tárgyú képe között a pesti Alsó Dunasort is megörökítette. A kép jobboldalán az 1789-ben épült kéttornyú „görög“ templom lát— 1 „in aedibus Staffenbergerianis in vicinia P. Piaristarum sub. No. 50 locatis“. 2 Réczey I.: A budapesti királyi orvosegylet története. Orvosegyesületi évkönyv, 1880. 5—6. o. 3 Székesfővárosi Levéltár. Pesti telekátírási jegyzőkönyvek, 54. (1853 januártól 1859 júniusig.) 531. o.
