Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - X. Az egyesület tudományos működésének újra való megindulásától napjainkig (1920. okt. 16-1937)
312 vevő külföldi orvosegyesületeket a magyar orvostudomány őszi eentenáris ünnepségére. Bécsből hazatérve, szünet nélkül folyt tovább a tudományos tevékenység mellett az előkészítés nagy munkája, hogy az egyesület múltjához méltó fogadásban részesíthesse ünnepi vendégeit. Hálás szívvel emlékezik meg az egyesület azokról, akik a jubileum kulturális jelentőségének teljes tudatában, annak megünneplését anyagi támogatásukkal lehetővé tették. Első helyen említjük meg a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 5000 pengős, a m. kir. belügyminisztérium 2000 pengős és Budapest székesfővárosának 3000 pengős adományait. Gyógyszer- gyáraink adományai közül kiemelkednek nemes áldozatkészségükkel a Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára rt. és a Richter Gedeon vegyészeti gyár rt. 3000—3000 pengős hozzájárulásukkal.1 Korányinak, az egyesület elnöki székéből a kilencvenéves jubileum alkalmából elhangzott szózata értelmében a centená- riilm estéjén elérkezett az egyesület számadása időpont jához.- Űgy érezzük, hogy az egyesület utolsó 10 évi működése ékesen szóló bizonyítéka annak, hogy a magyar orvosok jól sáfárkodtak „azokkal az eszközökkel, amelyeket ez a szegény, letiport, megcsonkított ország soha eléggé nem méltányolható áldozatkészséggel az ő kezükbe tett, hogy segítségükkel kultúránk értékét gyarapítsák és nemzetünk helyzetét javítsák a nemzetek között“. Az egyesület százéves ünnepsége nem lenne teljes, ha nem fontolnók meg, hogy életének száz esztendeje csak utolsó lépcsőfoka egy felfelé ívelő hosszú fejlődésnek. Ez a fejlődés az ősmagyar sátor primitív orvostudományából vette kezdetét, majd folytatódott a Nyugatról jött szerzetesben, aki Salerno vagy Monte Cassino hagyományaival a magyar erdők és mezők gyógynövényeit keresve orvosolt, s akit III. Béla körül világi orvosok váltanak fel és szorítanak ki lassanként a betegágyak mellől. És elkezdődik — hazaiak hiányában — a „külországi“ iskolák látogatása. Montpelliertől Krakkóig, Bolognától Londonig mindenütt lelkes fiatal magyarok tanulják az orvostudományokat. Nevüket ma is őrzik az idegen Alma materek matriculái és a bursák kis diákszobáiban megírott doktori értekezések, amelyek- 1 2 1 A centenárium adakozóinak nevét az egyesület székhazának előcsarnokában elhelyezett külön márványtábla örökíti meg. A fent említetteken kívül még a következők olvashatók rajta: Wander vegyészeti gyár 500 P, Phylaxia szérurn term elő rt. 500 P, Magyar Pharma vegyészeti gyár 500 P. 2 'V. ö. 293. o.