Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - X. Az egyesület tudományos működésének újra való megindulásától napjainkig (1920. okt. 16-1937)
287 is cselekszi a saját gyűjteményével s ahol a két gyűjtemény hozzáférhetőbb és megfelelőbb elhelyezésben fog részesülni. Az igazgatótanács határozata értelmében (október 13) — ellentétben a régi szokással — az ülések számozása ezentúl az első őszi üléstől veszi kezdetét. Ez évben indult meg a Klinische Wochenschrift, amely rendszeresen közli az egyesület üléseinek beszámolóit. E nagyjelentőségű esemény megvalósulása, amely az egyesület tárgyalásait a külföld számára ismét hozzáférhetőkké tette, az egyesület és külföldi tudományos kapcsolataink lelkes ápolása körül régi idő óta oly nagy érdemeket szerzett Grósz Emil professzornak volt köszönhető. A fordítás munkáját Ötvös Ervin végezte. 1923-ban végre lehetővé válik az egyesületnek Semmelweisse! szemben még mindig fennálló tartozásának lerovása: képének a már 1912 óta Semmelweis-teremnek nevezett előadótermében való elhelyezése. A tagok adakozásából a május 25-i közgyűlés alkalmával Bókay elnöki megnyitója után megtörténik Jámbor Lajos festőművész olajfestményének leleplezése, amely Semmelweist, úgy mint Stróbl Erzsébet-téri szobra csizmásán, zsinóros magyar ruhában ábrázolja. Bókay megnyitója után Tauf fér lendületes „Megemlékezés“-e következett.1 Ugyancsak ez év folyamán történik meg az ülésteremben a ma is ottlévő Semmelweis-szoborcsoportozat felállítása, amelyet az egyesület 7 tagja: Bálint Rezső, Bókay János, Dollinger Gyula, Grósz Emil, Korányi Sándor báró, Tauf fér Vilmos, Tóth István nemes áldozatkészséggel szerzett meg Stróbl Alajostól és az egyesületnek ajándékozott. Bókay elnök indítványára a tulajdonképpeni tudományos ülések megkezdése előtt (szeptember 22, 29, október 6, 13) Győry Tibor tartott nagysikerű orvostörténelmi előadássorozatot, amely felölelte az orvostudományok fejlődését a legrégibb időktől a középkor orvostudományáig bezáróan. Az ülések rendkívül erős látogatottsága igazolása volt annak, hogy a tagok is érezték, részben talán a felettünk járó nehéz idők következményeképpen a történeti elmélyülés szükségességét. Az október 5-i igazgatótanácsi ülésen Bálint Rezső javasolja, hogy az insulinkérdés tanulmányozására, az insulin hazai gyári előállításának előkészítésére és forgalombahozatalának ellenőrzésére bizottság küldessék ki. Meg is alakul az egyesület insulinbizottsága Liebenmann Leó elnöklete alatt. 1 Tauffer V.: Megemlékezés Semmelweis Ignác Fülöp arcképének leleplezése alkalmával stb. O. H., 1923, 243. o.
