Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
262 mutatások iránt általában nagy az érdeklődés, de tudományos szempontból az ülések súlypontja az előadásokon van.“ Az új elme- és ideggyógyászati klinikát — az előző évi klinikalátogatásokhoz hasonlóan — Moravcsik professzor mutatja be az egyesületnek. Az igazgatótanács fontos újítás mellett foglalt állást, amikor Pertik Ottó javaslatát elfogadva, azt a következő évben már meg is valósítja. Pertik a régi panasz orvoslására, amely szerint az egyesület tárgyalásai csak későn látnak napvilágot, hetenként megjelenő „Orvosegyesületi Értesítő“ kiadását ajánlotta, amelyet a tagok illetményképpen már az üléseket követő szerdán meg is kaphatnának. Ilyen módon az évkönyv ezentúl tulajdonképen csak a közgyűlés jegyzőkönyvét fogja tartalmazni, az értesítő egymásra következő számai mellett. Az egyesület pályázatot hirdet művészi kivitelű tagsági oklevelekre és zsűrinek az Országos Magyar Iparművészeti Társulatot kéri fel Györgyi Kálmán igazgatóval az élén. A pályázatból Helbing Ferenc iparművészeti főiskolai tanár pályaterve kerül ki győztesen, amely 1924-ig használatban is volt. Az egyesület könyvtára jelentékeny gyarapodáshoz jut az ez évben elhúnyt Hirschler Ágoston, valamint az előző évben elhalálozott Róna Sámuel végrendelkezése értelmében, amely szerint könyvtárukat mindketten az egyesületre hagyományozták. Manninger Vilmos és még 26 tag könyvtárszabályzat-módo- sító beadványával foglalkozva, az igazgatótanács főleg a folyóiratok használatára vonatkozóan új intézkedéseket léptet életbe. 1912 január 17-én jelenik meg először Blaskovics László titkár szerkesztésében „A Budapesti Királyi Orvosegyesület Értesítője“. Címlapján a következő ülés meghívója olvasható, utolsó oldala pedig a szakosztályi ülések műsora számára van fenntartva. Az Értesítő minden orvosegyesületi ülést követő szerdán jelenik meg s a tagok díjtalanul kapják. A szerkesztőség rövid előszavában utal arra a körülményre, amelyből az Értesítő gondolata megszületett: „A mai korban, amikor mindenki siet tudományos eredményeinek közlésével, amikor minden búvár attól tart, hogy elavul a dolgozata, ha egyhamar meg nem jelentetheti, nem zárkózhatunk el az elől, hogy eme bajon tőlünk telhetőén segítsünk“. Az igazgatótanács február 1-i ülésében hozott fontos határozatai: Az ülések pontosan 6 órakor kezdődjenek, négy bemutatásnál több egy ülés műsorán nem szerepelhet. A napirendre kitűzött tárgyak 8 óra előtt el nem halaszthatók. Az Értesítőben az előadások jegyzőkönyve 2, a bemutatásoké 1 oldalnál nagyobb terjedelmű nem lehet. Az Értesítőben a szakosztá
