Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)

Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)

241 A másik hozzászóló, Andreanszky Jenő ugyancsak ellene van a tervbevett átalakításnak, sőt határozati javaslatot is ter­jeszt be — rajta kívül még 11 tag aláírásával —, amelynek értelmében „a közgyűlés a tervbevett átalakításokat nem sza­vazza meg és elhatározza, hogy mindaddig, amíg egy új épület­nek az építésére a kellő feltételek nem forognak fenn, lényege­sebb költséges átalakításokra nem hajlandó.“ Tauffernek az átalakítást pártoló hozzászólása után a kér­dést szavazásra bocsátva a közgyűlés túlnyomó többsége az át­alakítás ellen szavazott. December 1-én az egyesület tagjai megtekintik a Tauffer vezetése alatt működő II. sz. női klinikát. Pezsgő élet folyik a szakosztályokban is, amelyeknek száma rövidesen ismét bővülni fog a sebészeti szakosztály megalaku­lása révén. A gynaekologiai szakosztály 200 korona jutalomdíjat tűzött ki az 1901. és 1902. év folyamán megjelent legjobb szak­mába vágó dolgozat jutalmazására.1 A december 14-én tartott évzáró közgyűlés elnöki meg­nyitójában Tauffer kiemeli — a leszavazott házátalakítási indít­ványról megemlékezve —, hogy „a helyiség kérdése, legyen az különben bármily fontos, mégis csak másodrendű és alárendelt jelentőségű azzal szemben, ami az orvosegyesület lényege, bél­tartalma, azaz a szellemi rész, amely itt vagy ott, kényelemmel vagy kényelmetlenül mindig ugyanaz marad, míg tagjaink szel­lemi kapitálisa és ethikai értéke alá nem száll“. Éppen ezért sem az igazgatótanács, sem annak elnöke nem vette bizalmat­lansági szavazatnak az egyesület többségének a november 9-i rendkívüli közgyűlésen hozott határozatát, amelynek értelmé­ben a házátalakítás elmarad és csupán a legszükségesebb tata­rozásokat fogják megejteni.1 Az egyesület 1902. évről szóló évkönyve újból vaskos kötet, beosztásában ugyanolyan, mint volt 1895-ig, mikor a házvétellel kapcsolatos kényszerű takarékosság az évkönyv terjedelmének 1 2 1 A szakosztály tisztikara a január 21-i ülésen indítványt terjesz­tett elő, hogy „a jegyzőkönyv gyors és hiteles közölhetése, valamint szak­mánk intensivebb irodalmi művelése végett az Orvosi Hetilap mellék­leteként lap jelenjék meg“. A szakosztály anyagi támogatásával — mint annak hivatalos lapja — meginduló Gynaekologia 1. száma 1903 március 23-án jelent meg Tóth István és Temesváry Rezső szerkesztésében. 2 Érdekes találkozása a véletlennek, hogy az ezévi bemutatások során 6 leprás beteg is szerepel. Január 12-én Basch Imre, Lepra 4 esete címmel egy néhány nap előtt Brazíliából hazaérkezett családot mutat be, ezt követi november 16-án Beck Soma, Lepra tuberosa et anaesthetica esete (53 éves gabonaügynök, aki ismételten a Balkánon tartózkodott!) és ugyanezen ülésen Róth Alfréd, Lepra esete c. bemutatása (17 évi dél- amerikai tartózkodás!). 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom