Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - VII. Az egyesületi székház megszerzésétől a világháború kitöréséig (1891-1914)
22C Bókay előadja, hogy „nem annyira szakosztályok — vagyis egyesületünknek egyes szakokra való felosztása lebeg szeme előtt —, mint inkább csak oly szakértekezletek életbeléptetése, melyek a nyilvánosság kizárásával, bizonyos témákat fesztelen tudományos társalgás alapján, a rendes ülésekre mintegy előkészítenének ... Ily értekezletek berendezése által a rendes ülések, valamint az egyesület belső tevékenysége semmi csorbát nem szenvedne, sőt tekintve hogy az értekezlet működése nyilvánosságra nem jut s így a fő vonzóerő továbbra is az egyesület rendes ülései mellett maradna, az egyesület belső szellemi tevékenysége az értekezletek berendezése által csak élénkülne.“ Bókay egyelőre 1. sebészeti, 2. szülészeti és nőgyógyászati, 3. sebészeti, 4. belgyógyászati, 5. kórtani szakértekezletek megvalósítását tartaná szükségesnek. Terve azonban az ülésen heves ellenzésre talált. Tigermann Mór kereken elutasítja azt, mert „veszélyesnek és cél nélkülinek tartja, a szakértekezletek létesítése által az Orvosegyesület régi kipróbált egységes szervezetét megbolygatni“. Justus Jakab is Bókay terve ellen szólal fel. Réczey — mint elnök — a kérdést szavazás alá bocsátja s ennek eredménye (37 nem, 31 igen ellenében!) ugyancsak a szakértekezletek felállítása ellen döntött.1 A székház villannyal való világítása már a megvalósulás felé közeledik. Tóth Lajos indítványára elfogadták a Ganz-válla- lat ajánlatát, amely a vezetékek felszerelését — egyelőre csak a lépcsőházban és az első emeleten — elvégezte s most már csak az utcai vezeték elkészültét kell megvárni, amely az előjelek szerint a jövő év tavaszára lesz esedékes. Kétly az október 30-i választmányi ülésen bejelenti: „a villamos kábelek már áprilisban a mellékutcákban is le lesznek rakva s esetleg az egyesületi ház világítása is megkezdhető lesz“. 1894 legnevezetesebb eseménye a szeptember 1-től 9-ig fővárosunkban megtartott VIII. nemzetközi közegészségi és demogyarapodása, kórházaink nagyméretű növekedése, az egyetemi tanítás intesnsitásának gyarapodása mindmegannyi biztosítéka annak, hogy az észlelés, tapasztalás és búvárkodás tere előrehaladólag növekedni fog. Az egyesület kebelében fiatal, tetterős generatio tömörül mind tágabb kört képezve, az orvosi tudomány különböző szakai mind több munkás által míveltetnek, ezen viszonyok kétségtelenül a munka felosztására, osztályok alakítására fognak vezetni, mint azt más fővárosok orvosi egyesületeinél is szemléljük.“ 1 Az ülésen felolvassák még az igazgatótanács javasolta korszerű alap- és háziszabály módosításokat, amelyeket kisebb változtatások eszközlése után el is fogadnak. A módosításokat a belügyminiszter 1894 június 2-án hagyja jóvá. 2 A székház II. emelete még mindig bérbe van kiadva. Szunyogh képviselő után Beöthy László képviselő a következő bérlő.
