Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - IV. A szabadságharc leveretésétől a kiegyezésig (1849-1867)
156 1859-ben a tudományos előadások között ismét Czermákéi állnak előtérben. Március 5-én „egy kutyát mutat bé mellynél egy mű gyomor sipolyt sikerült létrehozni“ s vele kapcsolatban az emésztés folyamatával foglalkozik; március 26-án „a vérkeringés erejét meghatározó eszközöket mutat be“ és mint a jegyzőkönyv írja: „érdekes gyakorlati előadásokkal gyönyör- ködteté a jelenlevőket“. Az október 14-i nagygyűlés az alapszabályok módosításának kérdésével foglalkozik s a felolvasott módosításokat egyhangúan elfogadva elhatározzák, hogy jóváhagyás végett felterjesztik azt a helytartótanácshoz. A Markusovszky által — az Orvosi Hetilap 1859. évfolyamában megjelent legjobb két dolgozat jutalmazására — kitűzött díjak közül az elsőt (12 darab arany) az akkor még a rákény- szerített vidéki gyakorlat nehézségei között élő Korányi Frigyes: „Tanulmányok és buja- senyvtan köréből“ című, a másodikat (8 darab arany) Bókái János „A végbéliszamról“ című1 dolgozataikkal nyerték el 1860- ban. Mint Müller Kálmán báró mondotta emlékbeszédében:2 „Korányi a kapott aranyakat átváltotta egy karperecre, melyet menyasszonyának adott és amelyet ő ezen kettős praetiuma miatt családi ereklyéinek tartott“. A pályadíj összegét azonban úgy Korányi, mint Bókái nagylelkűen az egyesület rendelkezésére bocsátották, hogy az alapját képezze egy később kitűzendő nagyobb egyesületi pályadíjnak, sőt növelésére Korányi és Markusovszky adakozásra szólították fel a fővárosi és vidéki orvosokat is. Korányi maga járt elől a jó példával, három éven át 5—5 arany befizetésével, Balassa 20 drb, Czermák első gégetükrei <A Budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskari múzeumából) 1 Végbéliszam = prolapsus ani. s Az orvosi tudomány magyar mesterei, Bpest, 1924. Markusovszky- társaság kiadása, 142. o.
