Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - IV. A szabadságharc leveretésétől a kiegyezésig (1849-1867)
151 Semmelweis három ülésen keresztül (január 2., 23., május 16.): „A gyermekágyi láz kóroktanáról“ értekezett. Ezen előadás az Orvosi Hetilap 1858-ik évfolyamában több folytatásban jelent meg. Az egyesület üléseit az első két előadás alkalmával még a Diana-fürdő épületében tartotta, a harmadik előadás már az egyesület új helyiségében, a Mázsa-utcai gróf Andrássy-házban hangzott el. Az első előadáson jelen voltak a jegyzőkönyv tanúsága szerint: Tormay Károly, Kovács Sebestény Endre, Grósz Ferenc, Hirschler Ignác, Bene Ferenc, Orzovenszky Károly, Verebély József, Heller Jakab, Kriek Rudolf, Marku- sovszky Lajos, Pollák Henrik, Eckstein Frigyes és Balassa János. A második előadáson 17-en voltak jelen. Az első ülés jegyzőkönyvét Hirschler német nyelven írta, a másodikét Kovács Sebestény magyarul, a harmadik ülés jegyzőkönyve hiányzik. Az előadáson résztvett Markusovszky, amikor később az Orvosi Hetilapban (1861.) ismerteti Semmelweis főművét, visszagondolva az előadásra, kiemeli azt a meggyőző erőt és benső- séget, amellyel Semmelweis „az orvosi egylet gyűlésében, midőn e tárgyról Pesten először értekezett, a jelenlévőket mind meghatotta ...“ Ugyanezt hangsúlyozza az Orvosi Hetilap 1858 május 23-i számában megjelent rövid tudósítás is: „A budapesti Orvosegyesület f. hó 16-án tartott r. gyűlésén Semmelweis tanár meleg és benső, önálló tudományos meggyőződés hangján ejtett szavakkal fejezte be értekezését a gyermekágyi láz kóroktanáról.“ Kovács Sebestény Endre titkári jelentésében így emlékezik meg róla: „ ... több gyűlésen keresztül Prof. Semmelweis folytatta megkezdett értekezésit a gyermekágyi lázról és annak véleménye szerinti indokáról, annak eltávolíthatási módjáról értekezett.“ A november 13-i ülésen, mint a jegyzőkönyvben olvassuk: „Prof. Czermák a’ Garcia-féle gőg-tükröt mutatja be, áll ezen eszköz egy kissebb vagy nagyobb hosszas négyszög tükörből, mellynek nyele akképpen van hajlítva, hogy azt a’ lágy íny alá a’ garat üregbe bevivén, és alsó szélét a’ garat falához támasztván az alólról felvett képet rézsűt szög alatt láthatóvá tegye. A’ tükör alakja változhatik és nagysága a’ körülményekhez szabandó.“ A nevezetes ülésen 36 tag vett részt, s a megjelentek közt első helyen olvasható a hatósági kiküldött neve: Dr. Hollán Adolf cs. k. helytartósági tanácsos. Czermák Nép. János, az egyetem élettantanára, az egyesület 1858-ban megválasztott tagja, a Thun miniszter által kinevezett idegen tanárok közül talán legjobban megértette a magyar
