Salacz Pál (szerk.): Jubiláris évkönyve 1837-1937 (Budapest)
Korbuly György dr.: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837-1937) - IV. A szabadságharc leveretésétől a kiegyezésig (1849-1867)
149 Markusovszky szerényen így ír benne: „Az orvosi lap nem fogja a hazát felépíteni, sem tudományos csodát szülni; de ha minden becsületes munka megtenni gyümölcsét, ha a földművelő földjét munkálva hasznos szolgálatot tesz a közjónak, — mi is tehetjük azt, kötelességünket teljesítve, tudományunkat mívelve.“ Vele megszületett az a lap, amely kezdettől fogva napjainkig hűséggel állt az egyesület mellett, ugyanazokat a magasztos célokat szolgálva, amelyeket az Orvosegyesület is kitűzött zászlójára. Özvegy Markusovszky Lajosné ajándékaképen az Orvosegyesület megkapta orvostörténelmi gyűjteménye részére az Orvosi Hetilap megindulására vonatkozó okiratokat, amelyeket kegyelettel őriz. Közülük való Protmann leirata Markusovszky- hoz, amelyben az engedélyezésről tudósítja. Az egyesület új helyiségében berendezte „olvasdáját“ is, amelynek látogatottsága örvendetesen növekedik. Protmann július 3-án utasítja az egyesületet, intézkedjen arra az esetre nézve, ha október 14-e, a nagygyűlés időpontja vasár- vagy ünnepnapra esnék, mert akkor a gyűlést nem engedélyezheti.1 1857 decemberében az egyik ülésen két barát, Semmelweis és Hirschler adnak elő. Semmelweis „A terhes méhszáj zsákszerű kitüremkedésének ritka esete“ címmel, Hirschler pedig „A fehérneműn és ruhán található vérfoltok mikroskópos vizsgálatáról“ értekezett. Az előadás napja itt sem ismeretes, az ülés jegyzőkönyv ezúttal is hiányzik, de a Wiener med. Wochenschrift 1858 január 10-i száma (25—26. o.) részletes beszámolót hozott Semmelweis előadásáról. Az eset érdekességét az adja meg, hogy Semmelweis differentialdiagnostikai mérlegelés után méhenkívüli terhességet gyanítva, eredetileg laparotomiát akart végezni. Ez az eset is bizonyítéka annak, amire már egyebütt rámutattunk,1 2 3 Semmelweis klinikájának megmaradt kimutatásait áttanulmányozva, hogy vele friss, addig ismeretlen operativ szellem honosodott meg a pesti egyetem szülészeti klinikáján. 1858 tavasza (április 28.) az egyesületet ismét új szálláson, a Mázsa-utcai gróf Andrássy-házban találja, amelyben 1864 szeptember 29-ig marad. Az év jegyzőkönyvei közül több egyenesen az orvostörténelem számára íródott. 1 „... an welchen Tagen die Abhaltung einer solchen Versammlung während des Gottesdienstes nicht zulässig ist.“ 3 K'orbuly Gy.: A magyar szülészet bölcsőkora. Orvosképzés, 1936, Tóth-különfüzet, 225. o.
