Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897 (Budapest, 1897)

Útbaigazítás

A »Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület« választmánya alulírottat f. év márczius 10-én megbízván az egyesület tíz éves történetének megírásával, iparkodtam e megtisztelő meg­bízásnak a rendelkezésemre álló, aránylag rövid idő alatt, gyarló erőmhez képest megfelelni. Mielőtt az Útbaigazítást megírnám, a hála adóját kell lerónom gr. Andrássy Aladár, v.-b.-t.-t., ő Excellentiája, az egyesület nagyérdemű elnöke iránt azon kegyességéért, hogy munkámhoz Előszót írni snéltóztatott. Fogadja Ő Excellen­tiája hálás köszünetemet. O Excellentiája az Előszóban az egyesület működésé­ről azzal a közvetlenséggel, a mit csak a szeretet sugallhat, rövid, de teljes áttekintést nyújtó képet rajzolván, az én gyarló toliam mit sem adhatna ahhoz, ezért itt csupán a következő rövid »Útbaigazítást« irom le, megkönnyítendő azzal a mű részleteinek megismerését. Munkámban mindenekelőtt azon nagy szolgálat feltün­tetésére törekedtem, mit az egyesület alakulásának első nap­jától -- 1887. május 8. mai napig — az emberszeretet, a humanizmus terén a székes főváros lakosságának tett', egy­szersmind azonban nem mulaszthattam el rámutatni arra, hogy a közönség nem részesíti az egyesületet oly anyagi támogatás­ban, a milyet az üdvös működésével bőségesen kiérdemelt. A művet négy részre osztottam: Az I. részben vázolom az első segély állását Magyar- országon 1887-ig; a II. részben ecsetelem azon állapotokat, a melyek az első segély tekintetében az egyesület alakulása előtt voltak a fővárosban; a III. részben tárgyalom az egye­sület történetét. Útbaigazítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom