Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897 (Budapest, 1897)
Mellékletek
231 kell ráborítani, hogy a tűz elfojtassék, aztán vízzel leönteni, hogy a test lehűljön. Kénsav, maró lúg vagy más égető anyagok okozta égési helyekre hideg vizet vagy jeges borogatást kell rakni. Szóda- vagy szappan-vízzel való borogatás is hoz enyhülést. Mészgödörbe esettet, letörölvén előbb róla a meszet ruhával, kendővel, öblítsük le jól vízzel, esetleg eczetes vízzel, aztán olajba mártott vászon-rongygyal takargassuk be, vigyük meleg szobába s adjunk neki meleg italt. Méh, darázs, rovar csípése. A legjobb ellene a szalmiákszesz, és ha ez nincsen kéznél, kékitő vízzeli borogatás, esetleg vaj vagy nedves földdel való borogatás is jó hatással van és enyhíti -a fájdalmat. IV. Csonttörések. Ha a végtag rendes formájából kijött, pl. erősen megdagadt, szögletet képez, rövidebb lett, vagy kifordult, vagy rendelleneseit mozog, mozgás alkalmával recseg, beteg a sérült tagot csak nehezen s fájdalommal mozgathatja: csonttörés van jelen. S ez esetben ügyelni kell, hogy az orvos megérkezéséig a sérült tag, teljes nyugalomban maradjon, tehát azt természetes állásában helyezzük el vagy oly állásban, melyet a beteg legkevésbbé talál fájdalmasnak. Ha sérültet orvoshoz, kórházba vagy haza kell szállítani, ideiglenes kötést alkalmazzunk; pl. rögtönözzünk vékony deszkából, szivardoboz, sétabot, faágak, kemény könyvtáblákból stb. síneket, ezeket béleljük ki kendővel, pamut, vatta, kócz, szalma, széna, mohával s erősítsük a sérült tagokra pólyával, zseb-, nyakkendővel, törülközővel, zsineggel stb. A lábat két zsindely közé is fektethetjük, csizma alakú vájt vályúba szorítjuk, miután azt előbb vattával, vagy egyéb puha anyagokkal kibéleltük. ' Ha seb is van, ezt előbb a fentebb leirt módon bekötjük, de ügyelünk, hogy a végtagot természetes helyzetben tartsuk, óvjuk nagyobb rázástól, s figyeljünk, hogy a kötés félre ne csuszszék. Ha a húsból csonthegyek állanak ki, azokat nem szaKénsav, lúg stb. égései. Mész. Rovarcsípés. Törések.
