Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897 (Budapest, 1897)

Mellékletek

Házi egészségügyi szabályok.

II. Az első segrély rögtöni baleseteknél a gyermekszobában az orvos megérkeztéig.

— Utasítás szülők, gyámok, nevelők, tanítók részére. —

Jeligék : »Mindnyájunkat érhet baleset« !

»Az első segélyt nyújtani mindenkinek kötelessége, azért tanulja, mindenki értsen hozzá*.

Ezen gyakorlati utasítás szolgáljon arra, hogy a gyermekszobában, a ház körüli balesetek alkalmával ne csak fejvesztve, czéltalanul járjunk el, hanem főleg az orvos megérkeztéig ne ártsunk.

Ne veszítsük tehát lélekjelenlétünket, bátorságunkat és még a legcsekélyebb balesetnél is azonnal gondoskodjunk orvosról.

Az első törvény tehát azonnal orvost hívni, de mig az eljön, kövesd nyugodtan megfontolva az itt általam adott tanácsok egyikét vagy másikát.

I. Sérülések, sebek.

A seb kezelése és tisztántartása.

Kézmosás.

Sebmosás.

Desinficiálás.

Mielőtt a sebhez közelednénk nagyon gondosan mosstik meg kezeinket szappannal és körmünket kefével, mert ujjainkkal könnyen vihetünk fertőző anyagot a sebbe.

A seb környékét is lehetőleg lehűtött forralt vizzel mossuk meg, az oda tapadt piszkot a bőrről vigyázva kefével, borszeszszel, terpentinnel, aetherrel távolítsuk el.

Ezek után lemossuk a sebet magát lehűtött forralt vizzel vagy valami antisepticus szerrel, 21/a°/o carbol-oldattal; gyermekeknél jobb a 3°/o salycilsav vagy bőr oldat.

Spongyát, tisztátalan vizet, tépést, ragtapaszt, angol tapaszt vagy bármily vércsillapitó szert (vashalvagot, sárga tépést, áruikat, pókhálót, földet, falevelet) ne tegyünk a sebre,