Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület története 1887-1897 (Budapest, 1897)

Mellékletek

171 litják a beteget kézi hordágyon, vagy bérkocsin s ott az orvosok­nak adják át. Az orvos tehát nem megy az esetekhez, hanem ő hozzá viszik a sérültet. A városban levő négy stáczió egy­szersmind ambulatorium is, a hol szegény betegeknek ingyen rendelnek. Párisban csupán éjjeli orvosi szolgálat van e czélra szer­vezve, ami abból áll, hogy a rendőr-állomásokon, ha szegények rögtöni segélyt keresnek, a jelentkezőknek a legközelebb lakó orvos nevére szóló utalványt adnak, minek felmutatására az illető orvos ingyen segélyt nyújt, vagy vevényt ir s díját a várostól kapja meg. A congressuson különben új dolgot a mentés és első segélyt illetőleg, nem igen találtunk, csupán a vízből mentésnél alkal­mazott egynémely mentő-eszköz volt előttünk új, de azok is tulaj­donképen a nálunk használatban lévőknek új alakjai s inkább csak a sik tengeren nyílik tér alkalmazásukra. Áttérve magára a congressusra, az a tengerészeti, külügyi, belügyi és közmunka-ministerek védnöksége alatt alakult. A meg­nyitó ülés julius 17-én volt, melyen Lemerle, az előkészítő bizott­ság t lnöke, elnökölt. Röviden üdvözölte a congressust, rámutatva arra, hogy még sok az egyesület teendője. Utána Rigoulau, a mentő-egyesület alapitó-elnöke, szólalt fel s meleg hangon, lelke­sedéssel fejtegette, hogy a humanizmus nincs egyes országok határai közé szorítva; az minden nemesen gondolkozó ember tulajdona. A mentés terén Francziaországban sok a teendő, sok a pótolni való: ez a tudat vezette az előkészítő bizottságot a congressus összehívására. A congressuson több ország s egyesület volt képviselve, így képviselve volt: a spanyol kormány, az argentínai köztársaság, Görögország, Monako, a Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesülét. A congressuson első sorban öt bizottságot választottak, melyek elé a következő kérdéseket terjesztették: 1. Mentés a sik tengeren, azok partjain s a folyók torko­latainál. Tengeri s kereskedelmi helyi hajókon alkalmazható leg­alkalmasabb mentő-eszközök. 2. Mentés a folyamok, folyók és csatornák mentén. — Mentés árviz alkalmával. — Mentés eszközökkel. 3. Mentés tűz alkalmával. — Eszközök megvadult lovak megfékezésére, dühös és veszett ebek elfogására. — Óvó-esz­közök. 4. Higiénia, Ál-halottak, sérültek, dühös, veszett állatoktól megmartak ápolása az orvos megérkezéséig. 5. Törvényhozás. — Az egyesületek belső szervezete. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom