Dr. Bókai Árpád tanítványainak dolgozatai

Antal János: Kísérleti adatok az acut phosphormérgezés kezeléséhez

savakba viszi át, némelyek szerint phosphorossavba (Binz),1 mások szerint (Köhler) terpentinpbospborossavba,2 melyek ártalmatlanok. Ezért még prophylactikus czélból is ajánlották, pl. hogy gyárakban a phosphorgőzök mérgező hatása ellen a munkások mellükön terpentinolajjal megtöltött nyitott üveget hordjanak, továbbá, hogy ott a padlózatot terpeutinolajjal locsolják.

E therapiának eredete véletlenre vezetendő vissza. AndanP 1868-ban leírja, hogy egy férti öngyilkossági kísérletet tevén, nagyobb mennyiségű gyufafejeket vett be, s biztos akarván lenni a hatásról, mintegy 15 gm.-nyi ol. terebinthinaet ivott, úgy hallván, hogy az olajok elősegítik a hatást. Az említett férfi csak könnyebben betegedett meg.

Az utóbbi időben jobb hiányában dominált ezen kezelés, bár senki sem volt vele megelégedve, s minden idevágó közleményben igen tartózkodóan nyilatkoznak értékéről; így pl. Binz is oda nyilatkozik (1. c.), hogy ama közlések, melyek a terpentinolajjal gyógyult heveny phosphormérgezési esetekre vonatkoznak, azon benyomást teszik, mintha nem a szer hatására, hanem a méregnek kis adagjaira vagy más szerencsés körülményre volna visszavezethető a gyógyulás.

Nézetünk szerint a terpentinolajnak, még ha az az ú. n. nem rectificált és régi olaj is, mely aránylag több élenynyel van megrakodva, minta rendes rectificált olaj, azért nem hisszük czélszerű hatását, mert aránylag mégis kevés élenyt hordoz, tekintve azt, hogy mennyi phosphor szokott méregként bevétetni, s a terpentinolaj sem lévén közömbös a szervezetre, adagai csak mérsékesek lehetnek. Innen a ki nem elégítő eredmények.

A terpentinolaj helyett az ozonizált, illetve élenyes vizet is alkalmazták, hogy az emésztőcsőbe jutott phospbort élenyít- sék (Thiernasse és Casse). Jó eredményekről nincs tudomásunk. Különben is az élenynyel telített vízben az éleny nem oly hatású, mint az éleny in statu nascendi, ezért gyenge annak oxydáló hatása.

Rationalisabbnak tűnik fel előttünk első pillanatra a liydrogenium superoxyddal kezelés, melyet Köbérti tankönyvében látunk megemlítve. Ezen vegyidéiből éleny könnyen válik le, s az in statu nascendi a phospbort könnyen, gyorsan élenyíti savakká, melyek relativ ártatlanok. De nagy baj egyrészt, hogy már az a folyadék is, melyet hydrogenium per1 Binz. Vorlesungen über Pharmacol. 1891. II. Aufl.

2 H. Köhler. Berl. klin. Wochenschr. 1870. Nr. 1. és 50.

3 Andant. Bull. gén. de thérap. 1868. T. 75. P. 269.

4 Köbért. Gyakori, méregtan. Ford. Dr. Lányi. Budapest, 1891. Nagel Ottó kiad.