Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
LXV ha t. i. ollyankor, midőn még a’ fris takony rajtok tapad, egészségeseknél hasznaitatnak. Hogy tehát a’ takonynak fertőztetés általi keletkezését meggátolhassuk, múlhatatlanul megkivántatik , hogy taknyos lovat egyáltalában ne szenvedjünk. Azért taknyos, vagy legalább e’részben gyanús lovat egészségesekkel se legélőre ne ereszsziink, se istáiéba ne állítsunk, se össze ne fogjunk; sőt inkább minden olly lovat, mellyen a’ szopornyicza több ismertető jeleknél fogva bebizonyodik , tüstént a’ nyuzénak agyoniités végett általadjunk. Olly lovak, mellyeken még a’ szopornyicza egészen ki nem fejlődött, vagy csupán gyanús mirigydaganatokban szenvednek, állatorvosi gyógyítás alá bizandók , ez alatt pedig mind addig , míg a’ beteg jobbra nem fordult, vagy valóságos szopornyiczáva nem változott, minden más lovaktól szorosan elrekesztendők. Azért illy gyanús lovaknak okvetlenül saját felvigyázót, takarót, vakarót, itató edényeket, kötőféket ’s a' t. kell adni ’s mind ezeket más lónál épen nem használni. Vendégfogadókban, valahányszor idegen lovak érkeznek, rácsot és vödröt mindig gondosan meg kellene tisztogatni. Azon istáiénak falát pedig, mellyben szopornyiczás vagy gyanús miriygdaganatokban szenvedő ló állott, újonnan be kell meszelni; jászlot, itató edényeket ’s a’ t. forro lúggal lemosni, deszkafalakat, mennyire csak lehet, legyalulni, az almot elégetni, ’s mindent, mihez csak a’ fertőztető anyag tapadhatott; hosszabb ideig szellőztetni , mielőtt az istáiéba ismét egészséges lovakat eresztenénk. Illy lovat a' vásárlás után 15 nap alatt a’ vevő mindig törvényesen visszaadhat. 51. §. Bőr fér eg a’ lovaknál. A' féreg (bőr féreg, repülő bőr féregé szintúgy mint a’ szopornyicza csupán a’ lovak saját és ragadó nyavalyája, melly a’ test külön részein támadó ’s egymáshoz sorozott giimőkből és fekélyekből ismertetik meg. Azon lovakon , mellyeken a’ nyavalya kifejlődik, eleinte a’ betegségnek semmi szembetűnő jeleit nem veszszük észre; csak lassanként kezd csökkenni szokott vidorságuk, szemeik bágyadtak, szőreik horzasak, bőrüknek kopasz helyei (az orr és száj belső hártyái) sápadtabhak lesznek, ’a szem belső szögletében nyulos, siirii könyvnedv gyiil össze. Azután az úgynevezett féreggiimők egyenként vagy csoportosan, mintegy sinórra fűzött csomók tűnnek fel, ’s különösen a’ főn , első ajakakon, az ábrázat oldalain, nyakon, ezombokon, nemző részeken vagy tölgyen mutatkoznak. A’ legelsők mindenkor vagy a’ főn, vagy a’ hátulsó lábak belső felén ütnek ki, ’s innen tovább terjednek. E’ féreggiimők keletkezését nem ritkán a’ test külön részein, u. m. szügy ön , hason, lábakon elterült daganatok előzik meg, mellyek hamar eltűnnek, de ismét előjőnelc E’ daganatok eleinte fájdalmasak, s ha a’ féreggiimők egymásután igen hirtelen támadnak ’s a’ festen elterjednek, akkor a’ nyavalyát repülő bőrféregnek nevezik. Több hetek múlva az eleinte kemény féreggümők meglágyulnak , felfakadnak, ’s apró, kerek, ocsmány szinii, kissé mély, duzzadt, szalonná szélű fekélyekké változnak, melylyekből többnyire vékony, csípős, ocsmány szinii ev folydogál, melly a’ fekélyek szélein, vagy hova különben cseppen , szalonnásan leülepedik ’s a’ szőröket összeragasztja. Gyakran a’ bőrbe mélyebben is behatnak e’ féreggümők, megtámadják a’ porezogós és
