Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Mantissa I. - II. Oktatás a' marhadögről
XVII nokra elragadhat. Ez ragadálynak neveztetik. E’ nyavalya azonban nemcsak magok a’beteg marhák , hanem húsaik, bőreik, aprólékaik, valamint ruhaneműk, szücsportékák ’s több effélék által is, mikre a’ ragadó méreg tapadt, bevitethetik falukba , csordákba, istálókba. Az illy ragadályok is valódi országos csapások, de nem elkeriilhetle- nek, mint az említett közönséges marhadög, mert pontos vigyázat’s az egészséges marhának szoros elkiilönzése által a’ ragadály tökéletesen elke- rültethetik’s igy a’betegség is a’marhától egészen eltávoztathatik; azonban e’ragadályok rendkívül veszedelmesek, ha elhárításukra az óvó szabályok legpontosabban meg nem tartatnak, mivel nehány darab beteg marháról hirtelen egész vidékre elterjednek, ’s hol egyszer a’ nyavalya kiütött, terjedésének gátolására vagy elnyomására teljességgel semmi mód sincsen. 3) Egyes marháknál sok betegség csupán olly történetes okokból származik , mellyek épen csak ezen marhákra hatottak, p. o. ellátás- és ápolásbeli hibából, megfeszített vagy sokáig tartó erőködésből, meghiitésből, mérges növényektől, külső sérelemtől ’s a’ t. E’ betegségek is lehetnek ugyan felette veszedelmesek, sőt halálosak is, de bár milly számosak és sokfélék legyenek, még sem tehetnek az országnak koránt is annyi kárt, minta’ dögleletesek vagy ragadók, mellyek egyszerre az egész nyájat, vagy egész vidéknek összes barmait vészszel fenyegetik ’s gyakran rö\id idő alatt tökéletesen semmivé teszik. Ez okon a’ következő oktatásban is főleg arról leend szó, mint lehet a’ dögleletes vagy ragadós nyavalyát megismerni, keletkezését és tovább terjedését elkerülni ’s hol voltaképen kiütött, rajta tel- hetőleg segíteni. A’ ragadálynak elterjedése pedig mindenkor a’ beteg es egészséges marha közti közösülés által történik ; t. i. vagy együtt vannak legelőn és istáiéban, vagy olly helyekre hajtatik az egészséges marha, hol elébb beteg állott, ’s hol még a’ beteg jószág abrakának maradéka, huladéka, vizelete , nyála ’s hányadékai el nem takarhattak; azonban gyakran elviszik a’ ragadó mérget pásztorok, nyúzok, marhakupeczek, gyapjukereskedők, tudatlan kuruzsolók és más emberek is , kik beteg marha körül forgolódtak s onnan, a’ veszélyt nem sejtve, egészségeshez mentek. De gyakran hat a’ ragadó méreg csupa lehelet és kigőzölgés által is, mellyek már a’ levegő által jókora távolságra elvitethetnek, vagy könnyen más tárgyakhoz p. o. ruhákhoz, prémekhez ’s a’ t. tapadnak ’s miután ezekkel hosszabb ideig egyesülve voltak, az egészséges állatok között egészen hasonló betegséget okozhatnak. De azon járvány nyavalyák is, mellyek eleinte nem ragadály által terjednek, hanem rósz esztendő és időjárás, romlott eledel ’s több effélék által támadnak, ragadályosokká lehetnek ’s olly nyavalyamérget fejtenek ki, melly a’ teljesen egészséges, és elébb illy nemű ártalmaktól ment állatokra is átszáll ’s hasonló nyavalyát szülhet. Mind ezen nyavalyáknál fölötte szükséges, hogy minden körülmények pontos megvizsgálása és szemrevétele által meghatározókig kitapogattassék, ha valóban ragadály által terjednek-e tovább, vagy csak közönséges járványok-e? mert egész orvoslásuk ettől függ ’s ehez képest intézendő; mi egyébiránt olly körülmény, melly biztosan csak dologértők által ’s a’ felsőségek és marhatartó gazdák munkás segéllése mellett nyomoztathatik ki. 11. §. Mihez tartsa magát a’ gazda midón marhadög árulkodik. Hogy a’ marhadög tovább terjedésének veszedelmes következményitől b
