Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)
Regimen imperatoris ac regis Apostolici Ferdinandi I. (V.)
872 6. HerrmanLipót Krassómegyeisebészt(Vierzbicki Péter már meghalálozván) a’ mellékelt megyei felterjesztés szerint, 24033 egyéneken ingyen véghezvitt viszontóltás (revaccinatio) tekintetéből 100 pfrt jutalomdij; 7. Wrasda Márton szinte Krassómegyei sebész 80 pft jutalomdij; 8. Engelbrecht Henrik hasonlag Krassómegyei sebészt 60 pírt ju- talomdalomdij megnyerésére legigazságosabb alapokon véli ezen hűséges királyi Helytartótanács ajánlhalóknak. e) A’ többi számvevői hivatal által kijelelt vagy megdicsérésre ajánlott és fentebb is elősorolt orvosegyének iránt úgy vélekedik ezen kir Helytartótanács hogy azok, cs. kir. Felséged nevében az illető hatóságok utján megdicsérendök, ’s ezenkívül pedig a’ jutalmazandókkal együtt másoknak is buzdítására hírlapok utján kihirdetendök lennének, kik közé sorozandó lenne Gebhard F erencz m. kir. egyetemi orvoskari tanár is, ki az oltást, minden évben, nem csak szakadatlanul folytatja, hanem az orvos-sebészi-növendékeket a’ himlőoltásban híven oktatja is; továbbá MagdaKároly Pestvárosi főorvos, és P o 11 á k J ó- zsef Pest városban működő sebész, kik t. i. a’ védhimlö anyag, folytonos megtartásában különös szorgalommal és nem csekély feláldozással igen dicséretesen tüntették ki magokat. Mind ezek azon alázatos kérelemmel terjesztetnek cs. ’s apóst, királyi Felséged elébe, hogy valamint a’ jutalmazok iránti kijelelést, úgy ezen királyi Helytartótanácsnak hódoló alázattal elősorolt egyébb nézeteit is , legmagasabb kegyelme által helybehagyni, ’s egyszersmint a’ in. kir. udv. kincstárnak, az e’ tekintetben megkivántató utasítást legkegyelmesebben kiadni méltóztassék. A’ mi — végre — ű?) az üdvös sőt józan orvosi tapasztalások szerint szükségessé vált, és idővel rendszeresítendő viszontóltást illeti: arra nézve ezen kir. Helytartótanács véleménye abban öszpontosul: hogy jelenleg e’ honban, hol a’ nép, még áltáljában, az óltás iránt kevés rokon szenvet nyilvánít, a’ viszontóltás, mellynek rendszeresítése által az óltás iránti bizalom még inkább csökkentetnék, és mellyben a’ házi pénztárnak tetemes terheltetése mellett az ellenőrködés csak nem lehetetlen, még ugyan nem rendszeresítendő, hanem főképen a’ lelkészek által a’ népnek ajánlandó volna; az orvos egyéneknek pedig az lenne megígérendő; hogy az illető hatóságok által bebizonyítandó, nemes tiszti hivatásoknál fogva, buzgón és pontosan véghezvitt viszonyításokért annakidején, a’jutalmazások el nem maradandnak. Költ Budán m. f. 3H9. Diurna officialibus yratiall provisione dotatis competunt. Conci. Cons. 452. die 4. Jan.. 1848. (In seq. M. R. ddto 12. Sept. 1847. M 13232.) Ezen kegyes Rendelet / tudomásul és szabályul szolgál. / 0 cs. ’s a’ t. kegy. tudatandó: — 0 cs. ’s apóst. kir. Felsége, f. é. Sz.- Ivánhó 13-kán költ legfelsőbb elhatárzatánál fogva, kegyelmesen meghagyni méltóztatván, hogy 1804. évi Szentivánhó 1-jén költ legfelsőbb elhatározatban foglalt azon rendelet, mellynél fogva fizetéssel ellátott hivatalnokok és alkalmazásban levő nyugdíjazottaknak napidijt adni tilos, a’ kegypénzzel ellátott egyénekre ki ne terjesztessék; ezen cs. kir. elhatárzat, e’ kir. Helytartótanácsnak maga alkalmazása végett ezennel értésére adatik. Költ Bécsben m. f. (IVoífl Idem illud B. U. Regium reassumptam die 4. Apr. 1848. Nr. 13285.)
