Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)

Mantissa I. - I. Havas Ignátz rendszerinti Főorvosnak hivatalos jelentése a' marhapestist enyhitő bánásmódról

Ill

Ugyanazon hó 18-án négynél a’ beoltottak közül többnyire e’ következendő kérjelek (symptoma) mutatkoztak u. ni. hideglelés remegéssel párosulva: a szarvak, fülek, és a’ fark hidegek; a’ köhögés rekedt, a’ nyak, és hát borzassak; az or száraz? a’ száj nyálkás; a’ szemek homályosak voltak ; továbbá: mélyen merült gondolkozásu tekintet, fogcsikorgás, és fejrázás tapasztaltattak, a’ kérődzés, megszűnt. Későbben hévség állott elé : a’szarvak , fülek, és fark forróságba estek; az orr égető vala, a’ szemek kidudorodtak , ’s szinte fénylettek; gyakorti lépkedés; üres lenyelés, fog csikorgás, haszontalan hirtelen félbe szakadt kérődzés, erőlteti gánéjzás; sok vörös vizelet kiürítése; könyek, takony, és nyál igen bő folydogálása (kivált a’ 2 észt. üszőnél) igen szembetűnők voltak.

A’ két háromfertály éves üszőborju szinte hatod napra gornyadozott; de szomorú tekinteten, étvágy, és kérődzés hejányán kiviil rajtok egyéb kórjelek sem tapasztaltattak. — Ugyan azon hó 20-án a’ 2 három esztendős tinó szembetünőleg megbetegedett. Azonban mind a' 8 darabnál korántsem olly irtőztatú indulatu volt a’ pestises nyavalya, mint azoknál lenni szokott, a’ kik a’ragályt más utón módon megkapják, annyira, hogy December 24-én mind a’ 8 darab felgyógyultnak nyilatkoztatott, és méltán, mivel ezen 8 darab ispotály-isfáloba, a’ hol ezen első próbatétel előtt 12 darab döglött el, behelyheztetve e’ mai napig valóságos ép állapotban megvan.

II. Ezen 1) próbának kívánt sikere által bátoritatván, 1838-ki Dec. 26-án beoltottam m. gróf Zichy László ur gulyabeli 30 darabot az I) pró- batételi 8 darabról szedett óltanyaggal ugyan azon bánásmód mellett. — A’ beoltottak közt volt: 2 egy észt. üsző, 2 két észt. üsző, 1 egy észt. tinó, 12 két észt. tinó, 11 három észt. tinó, és 2 négy észt. Ez közül megbetegedett December 27-kén 2; 29-kén 1; 30-án 1; 31-kén2; 1839-iki Januar 3-kán 2 ; 4-kén 1 ; 9-kén 1 ; 13-kán 3 ; 14-kén 1 ; ezek közül megdöglött 1 két észt. tinó, a’ melly felhonczoltatván: a’ gyomrok és belek fenesedését, a’ tüdő, máj, és lép porhanyosságát igen világosan szembetüntette. A’ megbetegültek közül kigyógyult 13 darab. — A’ hátralévő 16 darabról azt mondhatom : hogy némellvek közülök oly csekély mértékben betegültek meg, hogy még az egyszeri (talán estvéli, éjjeli) gornyadozást sem vevém rajtok észre; némellylyek pedig, mivel többnyire Mohácsi, és Kajdacsi nevelésiiek valának , a’ hol 183%. esztendőben a’ marhadög uralkodott, kicsiny korukban, vagy anyahasban e’ nyavalyára való hajlandóságnak eleget tettek ; egyebeknek pedig éppen semmi fogékonyságuk sem lévén a’ pestisre, mai napig menten maradtak.

III. 1838-ki December 31-én oltatott be a’ II) próbatételi szarvas marháról szedett anyaggal négy jármos ökör, 6. 7. 9. 9. esztendősek. Mind a’ négy darab, mivel az istálók a’ fentebbi beoltottak által elfoglaltattak, egy nyilt fészer alá köttettek, és igy a’ szoros melegentartástól elestek. Ezek közül az egyik 9 észt. e’ folyó észt. Januar 14-kén betegedett meg, 18-kán pedig meggyógyult: a’ 7 esztendős megbetegedett Januar 30-kán, meggyógyult Februar 4-kén. Mind a’ két beteg sokkal súlyosabb indulaté nyavalyát mutatott elő, mint az I) alatti beoltottak. A’ többi két darab szinte a’ II) alatti gyamíba esik , t. i. mivel egyik Agárdi; a" másik Kajdacsi eredetű, az ott 183% évben uralkodott marhapestises már át esett, vagy pedig a’ pas- tisre természeti fogékonysága nem lévén , tőle jelenleg is menten maradt.

IY. Most folyó esztendei Januar 5-én beoltottam Fehér vármegyében keblezett Baracsi pusztáról t. Csapó Dániel ur rendeléséből e’ czélra Kaj-