Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/2 (Budae, 1855)
Continuatio prima regiminis imperatoris ac regis apostolici Francisci (II.) I.
32 bizonnyittya a’ mindennapi tapasztalás; azért e’ következendő hijánoságok, ’s ellenvetések, űgv mint: 1- szür. A’ Tsitsókának nieg-reszelésént a’melly sok időt, és fáradságot kivan; Ítéletein szerint, olly móddal lehetne segíteni, hogy ha egy ollyan- szabású eszközt (Machinát) tsináltatna az ember, mint a’ Kalló-Malom; ez ugyan nem tsak hamarább törné-meg a’Tsitsókát, hanem több fejér lisztet—is kaphatna az ember utánna. 2- szor. Ama fáradságos őrlés helyett a’ Só-Malmon, lehetne mind fejér? mind fekete Tsitsóka-lisztet, a* közönséges Malmokban őrletni, és ha meg-is pitléztetnék, egyszersmind puhább, következés képpen mindenre alkalma- tossab lenne. 3- szor. A’ Tsitsóka tésztát nem ollyan könnyen nyújthatni, mint a’ búza-lisztből valót. De ez éppen tsak annyiban igaz, hogy még ekkoráig mi meg-nem tanultuk a’ véle való jobb bánásnak Módgyát; de vallyon majd einem juthatunk é idővel arra is ? — Ez ugyan más kérdés. Ha valaki, p. o. bor, vagy Ser-seprővel (élesztővel) avagy más effélével I robát tenne , reményiem , hogy a’ fejér, és fekete Tsitsóka—liszt öszsze keve- í ése által gabona-liszt nélkül-is akár-mit süthetne, és lözhetne. Egyéb aránt a’ rozs-lisztből való tészta-is nem igen nyúlik, és alig lehet úgy ki-nyujtani, mint-két harmad rész Tsitsóka, és egy harmad rész gabona- lisztből való tésztát. Az erre való edényt, és a’ liszt-száritásának módgyát kiki a’ maga gazdaságához, és értékéhez alkalmaztathattya. Mennyi irós-vajat, tojást, vagy tsak vizet-is kellessék venni ehez, vagy amahoz, ezt minden Gazd’-Asz- szony tudhattya szokott konyhája állapottya szerint. Mind hogy pediglen a’ mi földünk a’ napnak hévségétől, nyári időben úgy annyira által melegedni szokott, hogy még öszszel-is az illyetén melegségét fel tartya, és közönségessen öszszel-is, kiváltképpen pedig Mind-Szent napja előtt minden könnyebben 24 óra alatt szép veröfényen rneg-szárad, mint sem tavaszszal, mivel a’ télen meg-fagylalt föld-színe még ekkor-is hideg, és erössen gőzölög. Ehez képest sokkal jobb őszkor, mint tavaszkor a’ Tsitsóka- liszlet tsinálr.i. Sz. Mihály nap tájján , két héttel elöbb-is hozzá kezdhetni, t. i. a’ midőn már a’ Tsitsóka meg-érett, úgy mint az első dér, és fagy után, és mind addig űzhetni a’ dolgot, még a’ Tsitsóka tsirázni nem kezdett. Ha valaki tsupa Tsitsóka-lisztböl akar Kenyeret sütni, juttassa eszébe, hogy a’ fejér Tsitsóka-lisztböl éppen nem, a’ feketéből pedig igen nagyon dagad a’ kovász. Azért öszsze kell szilélni eléghessen a’fejér Lisztet a’feketével , és a’ Kenyér sütő-kovászt igen vékonyan tenni. A’ tészta-is sok vizet szenved, ’s kíván. A’ ki tsupa Tsitsóka-lisztböl még nem sütött Kenyeret, a’ leg jobban tselekszik, ha a’sütő-kovászhoz egy kevés gabona-lisztet vészen; a’ többi mind Tsitsóka-liszt lehet. Irám Sz. Lörintzen Böjt más havának 31-dik napján 1802. Beck Dávid m. p. Helység Nótáriussá. B) Előadás Mik ép pen kellessék a’ Gyalog Tsitsókából, vagy Földi-Almából Kenyeret sütni. 1-ször. A’ lisztnek, mellyet készíteni kívánsz, mennyiségéhez, és arányoztatásához képest végy a’ Földi-Almákból, az az Tsitsókákból többet, vagy kevesebbet, hányd tiszta vízzel meg-töltött edénybe, hogy az Almákon lévő föld által ázzon, és meg-enyhittessen, egy óra múlva mossad-meg azokat, sött, hogy minden föld rólok le-mennyen, dörzsöljedmeg jól kefével minden
