Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/2 (Budae, 1855)
Continuatio prima regiminis imperatoris ac regis apostolici Francisci (II.) I.
30 Cum surrogatum isthoc cercalis farinae, seu frumenti commode, et absque sumptuosis requisitis, praeprimis tempore caristiae, et inediae per rudeni etiam plebem praeparari possit, rt sapidum, ac salubre nutrimentum praebeat, praett. Dom. Vestrae concinnatam praeparationis hujus farinae descriptionem hisce transmittit Consilium hoc Locumtenentiale Regium eo fine, ut methodum hanc publicari, et gremialem plebem eatenus edoceri faciat. Datum Budae ut s. 4) A’ Gy alog-T sitsókáb ó 1 (vulgo Földi-Alma, Kolompér, Kur um pl i) lisztet készíteni, a’ vagy: a’ Tsitsékát egy, vagy több esztendőkig el tartani. Végy, a’ mennyire lehet, szép, nagy, egészséges Tsitsókákat, rakd vízbe, ’s hagyd benne egy óráig, hogy a’ föld leázzék, mosd-meg frissvízben. Meg-is hámozhatya, a’ ki akarja ; de meg-hántva osztán nem kell vízbe hánni. A’ ki meg-nem hánttya, vagy hámozza, inossa-le harmadszor egy darab- rongygyal, vagy kefével, és így reszellye-meg nyersen egy reszelő vason, egy dézsa , vagy zsajtárvizbe. A' meg-reszeltet mosd-ki jól a’ kezeid között. Vizet többet-is tölthetni reá. Keverd-fel jól, és szürd-által egy szitán egy másik tiszta dézsába, a’ mi meg-maradt, fatsard-ki jól a’ kezeid között a’ szitában, ’s így tedd félre egy két órára a’ dézsát a’ Tsitsóka lével, hogy szépen le iile- pedgyék. Azonban tedd azt, a’ mi a’szitában meg-maradt, tiszta ruhába, és nyomd, vagy sajtold—ki. A’ kinek sajtója nints, nyomassa két deszka közzé egy kővel, vagy valami más nehezékkel, hogy a’ vize jól le-szivárodgyék, aT mellyet hasonló-képpen a’ többihez lehet önteni a’ dézsába. Azután vedd-ki a’ ruhából, dörgöld morzsára, és szárazd-meg akár a’ kenyérsütés után a’ kementzében , akár pedig, a’ mi még annál jobb, a’ verő fényen. Mikor már jól meg-van száradva, bízvást elteheted; vagy ha mindgyárt hasznát akarod venni, meg-őrölheted egy kézi só-malmon. Ezt én fekete Tsitsóka- lisztnek akarom nevezni, ’s a’ véle-élésrül majd alább lészen a’ szó. Mikor a’ Tsitsóka-lév a’ dézsában már jól le-ülepedett, öntsd-le a’ vizét, a’ inelly feketés barna, és jó ital a’ szarvas marhának. Tölls azután reá friss vizet, és hagyd ismét egy két óráig rajta, erezd-le megint a’ vizét, tölts reá frisset, keverd-meg jól, és szürd-le egy szitán más dézsába. Ha már most-is jól leülepedett; öntsd-le róla a’ vizet egészszen, a’ melly már most szép tiszta fog lenni; nyomd egy tiszta rongyba, a’ melly a’ maradék nedvességet magához vonnya: ekkor vákard-le egy kanállal a’ feketés hár- tyájú kovászt. A’ ki ezt nem akarja, mind egygyütt hagyhattya. Ezután vedd-ki a’ dézsából, szárogasd-meg verő-fényen, vagy leg alább szabad levegőn, téli időben a’ kementzén-is meg-Iehet szárítani; hanem arra kell vigyázni, hogy hirtelen perzselődvén meg-ne kozmásodgyék, vagy poshadgyék. Azért többször ineg-kell forgatni, ’s néhányszor a’ szellőre ki-tenni. Ha egyszer derekasint meg-száradt; tördöszsze egy mangorló-fával, szitáld-meg; a’ mi a’ szitán által nem mégyen, mangorold-meg másodszor, és mind addig szitáld, valamig tsak mind által nem hűli. Ekkor kész a’ Tstitsóka—liszt, a’ melly fejé— rebb még a’ búza-lisztnél-is. Ezt én fejér Tsitsóka-lisztnek nevezem , a’ mellyel főzni igen jó, de a’ feketéből jobb Kenyerei sütni. Mind a’ kettőnek haszna vételéről e’ kövelkeznedő jegyzésimet említem. 1. Lehet tsupa Gyalog-Tsitsóka-lisztből minden gabona-liszt hozzá keverése nélkül némelly ételeket főzetni, p. o. gyermek-pépet, rántást tsinálni, ’s a’ t. Azt pedig kiki tudgya, hogy hé rántani való liszt nélkül ei-nem lehet a’ konyha, még a’ leg hitványabb sem; és hogy tsak a’ rántásra-is igen sok liszt megyen-fel egy esztendő által, minthogy a’ babot, répát, s a’ t. étkeket bé- rantatni szoktuk} ezt pedig akár fejér, akár fekete Tsitsóka liszttel mind meg-tehettvük. A
