Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/1 (Budae, 1853)
Regimen Francisci I. imperatoris ac regis
865 Mert hol van az az Atya. a’ ki a’ maga tehetetlen gyermekét, a’ pajkosságnak tárgyául hagyná ? Szeretet nélkül való tselekedetaz- is, ha némelly Atyák az ö Siket és Néma gyermekeiknek gondviselését, mint valamelly nagy terhet hideg szívvel tellyesítik. Vajmi gyakorta sopánkodnak illy formán : „Bár tsak a’ jó Isten ettől a’nyomorúltt Siket és Néma gyermektől szabadítana - meg, és mennél előbb magához venné“! A’ mi embertől származik, szíi— lettetik, és emberi gondolkozó tehetséggel bir, ember az; ’s az okos gondolkozható teremtések közé tartozik, hasonló emberi jussa van, hasonló tekintete, ’s hasonló el-rendelése; és így meg-érdetnlik, hogy vélek emberi móddal bánnyunk. Nem fosztotta-meg őket a’ mi mennyei Atyánk az emberi érzékenységtől. Emberek ők-is, ’s az okos gondolkozást meg-tanúllyák. Meg-mu- tatták ezt azok a’ figyelmezök, a’ kik a’ Siketek ’s Némák elmebéli tehetségeiknek ki-fejtegetését tárgyokká változtatták. A’ mi Felséges Tsászárunk- nakigen kegyes atyai gondoskodása, a’ ki a’ szegény és szerentsétlen siket ’s néma ifjúságon könyörül, ’s oily jó tévő rendelést tétetett, hogy az illyen ügyefogyoltak okos, és hasznos emberi társaságnak tagjaivá formáltassa- nak; minden hív jobbágyának szivét, háládatos köszönetre éleszti A’ Királyi Felséges rendelés szerént 45 siket és néma gyermekek nyernek a’ Státusnak költségével élelmet és tanítást, mind a’ Hitben, mind pedig a’ kiilömb- féle hasznos kézi mesterségekben. Ebbe a’ (Siketeket, és Némákat illető) nevelő Házba, idegen siket és néma gyermekek-isbé-vétetödnek esztendei 100 Rf. fizetésért, ’s mind ru- házattyok , ’s mind egyéb szükséges gondviselések van. Az ollyan gazdagabb Szülék, a’ kik szerentsétlen gyermekeiknek jobb tartást, ’s különös nagyobb gondot kívánnak, meg-alkudgewiss, als er Golt ist. Denn wo ist ein Vater, der sein wehrloses Kind dem Muthicillen Preis geben sollte ? Es ist lieblos, wenn manche Acl- tern die Verpflegung ihres taubstummen Kindes als eine grosse Last an- schen. Wie sündlich ist nicht ihr Ausruf: Wenn uns der liebe Gott doch von diesem elenden taubstummen Kinde erlvsele, und es baldigst zu sich nehmen wollte! H as von Menschen erzeugt, gebühren und mit menschlicher Denkkraft belebt ist, das ist Mensch, das tritt in die Reihe vernünftiger Geschöpfe, hat gleichen Antheil an den Rechten der Menschheit, hat gleiche Würde, gleiche Bestimmung, und verdient daher auch menschlich behandelt zu werden. Unser himmlischer Vater hat den Taubstummen nicht mit Sinnlosigkeit bestraft. Er ist Mensch, und als Mensch kann er vernünftig denken lernen. Diess haben alle Beob- achler gezeigt, die ihr Augenmerk auf die Geistesentwicklung und Denkungsart der Taubstummen gerichtet haben. Die landesväterliche Aufmerksamkeit , welche unser aller gnädigster Kaiser so huldreich auf die arme Men- schen-Classe der taubstummen Jugend verwendet, und die höchste eigene Theilnahme an allem, was dahin abzielet; diese unglücklichen Geschöpfe zu vernünftigen und brauchbaren Menschen zu bilden, muss das Herz eines jeden treuen Unterthans mit Dankgefühl erfüllen. Aus allerhöchsten Gnaden erhalten 45 taubstumme Kinder auf Kosten des Staats im Institute Nahrung, Pflege, Unterricht in der Religion und in andern gemeinnützigen Kenntnissen. Das Institut nimmt auch taubstumme Kostgänger an, für welche jährlich nicht mehr als 100 fl. für die Kost, Kleidung, Unterricht und alles überhaupt gezahlt werden. Vermögliche Aeltern, welche eine besondere Verpflegung ihr er taub stummen Kinder für ihre Bezahlung im Institute wünschen, haben sich an die 55
