A Magyar Királyi Tudomány-Egyetem személyzete 1830-1870
A Magyar Királyi Tudomány Egyetem személyzete 1869-70 (Buda, 1870)
A m. fe. tudomány-egyetemet eredetileg Pázmány Peer bíbornok-prímás 1635. Pünkösdhó 12., két, ú. m. a hit tani és bölcsészeti karral, Nagyszombatban alapította, és vezetését a Jézus-társaságra bízta. Alapítványát II. Ferdinánd római császár és magyar király 1635. Mindszenthó 18. kelt aranypecsétes kiváltságlevelével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalmi és más egyetemek szokásos jogai s szabadalmaival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta. Ünnepélyes megnyitása az alapító bíbornok által azon évi Sz.-Andráshó 13. Dobronoki György nagyságos rector alatt történt. A hittani és bölcsészeti karhoz 1667. a jogtudományi járult, mely Losy Imre és Lippay György prímásoknak e czélú hagyományaiból, végrendeleti végrehajtóik Boldogasz- szonyhó 2. kelt oklevele által, négy tanszékkel alapíttatott és azon hó 16. ünnepélyesen megnyittatott. iA három karból állott egyetemet fölséges Mária Terézia krályi oltalma és igazgatása alá vette , kir. kegyursági jogánál fogva az 1548. 12. t. c. értelmében 1769. Sz.-Jakab- hó 17. a földvári apátság jószágaival megadományozta, a fennállott karokhoz az orvosit kapcsolta, a tanszékek, tantárgyak számát öregbítette, és egyetemünk új tanterv szerinti átalakítását 1769. Karácsonhó 14. elrendelte. Az új intézkedések 1770. Jlindszenthó 29-én kiadott szabályzat nyomán, az 1770—1. tanév kezdetén léptek életbe, amidőn az orvosi kar is megkezdette tanításait. A Jézustársaságnak 1773. történt feloszlatása után, melynek tagjai a hittudományi és bölcsészeti tanszékeket látták el , fölséges Mária Terézia 1774. Kisasszonyhd 19. kelt elhatározásával azon rend nagyszombati társodájának mirtllen ingatlan és ingó javait, névszerint a turóci prépostság uradalmait és a bozóki prépostság jószágainak felét, az egyetemnek adományozta, és az adománylevelet törvényes alakban 1775. Böjtelőhó 13. kiadatta. 1777. Böjtmáshó 6. az egyetemnek áttételét az ország középpontjára Budára elrendelvén , azon évi Kisasszonyhó 24. az előadások Nagyszombatban végleg befejeztettek, és Budán Sz.-Andráshavában, az azon évben tettközz é tanulmányi rendszer szabályai szerint megkezdettek. A közel három évig működött egyetem, szervezete- s intézeteinek teljes befejezése után, 1780. Sz.-Ivánhó 25., másod alapítónéja koronázásának negyvenedik évforduló napján, országos ünnepélylyel beiktattatott, és a fölséges királyné azon évi böjtmáshó 25. kelt nagy szabadalom-levele kihirdettetett. Ezen okmányban az egyetem régibb jogai, kiváltságai , alapítványai ismételve megerösíttettek és öregbíttettek, alapértéke a budai kir. várpalota és melléképületei tulajdonával , a pécsváradi, nem különben a tanulmányi alapnak átengedett znióváraljai, háromszlécsi, és bozóki féluradalom fejében , a szegzárdi apátság jószágaival gazdagíttatott. II. József ö fölsége 1783. Karácsonhó 9. kelt rendeleté folytán az egyetem az 1784. tanév után Pestre költözött, és tanításait e városban, azon évi Sz.-Andráshóban, hittani kara azonban csak 1786. a pesti egyetemes papnövelde meg- alapíttatása után kezdette. Annak feloszlatása után 1790. azonban a hittani leczkék egy időre megszűntek, és egyetemünk csak három karból állott. Fölséges Ferencz császár és király , 1804. Boldogasz- szonyhó 20. új adománylevele által a szegzárdi apátságra nézve 1780. elrendelt, de teljesedésbe nem ment cserét megszüntetvén , az egyetemet régi birtokaiba visszahelyezte; minek folytán jelenleg az egyetemi alapérték ingatlan jószágai : a duna-földvári uradalomból Tolna megyében ; a pécs- váradiból Baranya megyében ; a Sellyéiből Pozsony és Nyit- rában ; a znióváraljaiból Turócz és Nyitrában; Háromszlécs- böl Liptóban, és a bozóki uradalom felerészéböl Hont megyében állanak. Ugyan azon Fejedelem 1804. a pesti központi papnöveldét fölélesztvén, a hittani kar 1805. évben ismét testvér- karaihoz járult. Az országos választmány munkálata alapján készült 1806-ki tanulmányi rendszer a bekövetkezett tanévben lépett életbe , és lényegében legújabb ideig a tanszervezet alapjául szolgált; — míg az 1848. 19. t. c. a tanszabadság elvét kijelentvén, a részletes intézkedések a tanszabadság rendszerének alkalmazására nézve, utóbb közrebocsátott szabályrendeletek által történtek.
