A Magyar Királyi Tudomány-Egyetem személyzete 1830-1870
A Magyar Királyi Tudomány Egyetem személyzete 1864-65 (Buda, 1864)
41 lozván végrendeletileg 12,000 forintot hagyományozott négy orvos- és két sebészettanuló, évenkinti száz száz forintból álló ösztöndijazására. Jelen állása 12,675 ft. o. é. Az adományozás és kezelés az orvoskart illeti. 17. Schordann Zsigmond cs. kir.tanácsos és orvostanár alapítványai 1861. február 24-én kelt végrendeletében száz részre osztott vagyonának, melynek mindegyike a levonandók levonása után 1803 ft. 10 kr. o. é. áll. a) Huszonnyolcz század részét utaztatási díjra azon feltétellel hagyta: hogy annak kamatjaiból szegényebb sorsú jeles orvostndoroknak, kik legalább öt félévet ezen egyetem orvosi karánál töltöttek, és itt tudói okká avatattak, valláskülömbség nélkül, egy évre ezer forint adassék ki. ó) Hat század részét, hogy kamatjaiból szegényebb sorsú orvosjelölteknek szigorlati és tudorozta- tási dijaik elölegeztessenek. c) Tíz század részét az élettani intézet szükségleteire és ezen tudományban jeleskedő két tanuló vagy tudor jelölt száz száz forintnyi egy évig tartó ösztöndijazására , az élettani tanár meghatározása szerint. d) Öt század részét a 12-ik pont alatt érintett alapítvány öregebítésére mellyekhez a hagyományosok egyikének halála folytán a végrendelet értelmében még egy század rész járult. Ezen összesen 54,155 o. é. forintra rugó alapítványok kezelése és adományozása illetőleg felügyelete (a c) pontra nézve) az orvosi kart, illeti. 18. Orvoskari könyvt ári alapítvány; az orvoskari könyvtár szaporodására tanárok jutalékaiból. Jelenlegi állása 5066 ft. o. é. Kezeli az orvosikar. 19. Hollitser Farkas nagykereskedő alapítványa, ki 1859 évben meghatálozván 1800 pengő forintnyi államkötvényt végrendeletileg hagyományozott hogy ezen egyetemnél szigorló mózesi vallásu, kivá- lólag pesti orvosjelöltek és'szülésznők harmincz illetőleg tizenöt forintnyi segélydijban részesittessenek. A nevezés és kezelés az alapítványi gondnokokat illeti. V. Bölcsészetkari alapítványok. 20. Mitterpacher-Hadaly - féle alapítvány; néhai Mitterpacher József egyetemi tanár 1788 évi végrendeletében 200 pengő forintot hagyott azon kikötéssel: hogy kamatjai szegény beteg katholikus bölcsészettanulók gyámolitására fordittassanak; az alapítvány Mitterpacher Lajos egyetemi tanár által 250 és Hadaly Károly kir. tanácsos és egyetemi tanár végrendeleténél fogva hasonlag 250 forinttal szaporittatott váltóban. Jelen állása 922 ft. o. é. Kezelése, adományozása a bölcsészetkari dékánt illeti. 21. Imre - Reseta alapítvány; Imre János egyetemi bölcsészettanár 1832. april 1. kelt végrendeletében, Reseta János egyetemi tanár által 2400 pengő forintig kiegészített tökét hagyományozott, melynek kamatjaiból két 60 pengő forintuyi segélydij és pedig egy pesti és egy egri tanulónak olly módón adatik, hogy először az alapitó rokonai, azután született heves megyeiek, végre bölcsészetkari tanárok fiai részesiten- döjí élvezetében. Az alapítvány pesti tanulót illető részét melly jelenleg 1680 ft. o. é. áll, a bölcsészeti kar dékánja kezeli, a nevezés a bölcsészeti kart illeti. Schwartner Márton fenérintett 9. számú alapítványa részben ezen kart is illeti.^ . % tf) *** J Egyetemi jutalomtételek. I. Horváth József alapítványából. Hittudományi kérdések. Minők voltak a szt. széknek az egyházi méltóságok, hivatalok s javadalmakat az állam, fejedelmek, és átalában minden külbefolyástól függetleníteni törekvő hosszas küzdelmei az egyháztörténelem tanúsága szerint : indokaikat, az eszközöket és az eredményt tekintve ? Ha a középkor utáni időkben az irányban lényeges változás volna észlelhető, mily tényezőknek lehet és kell azt fökép tulajdonitni, mikben jelenkezik ama változás különösen, és tekintve az egyház és állam közötti legújabb viszonyokat, mi volna ezen irányban az egyház érdekében leginkább óhajtandó ? Határnap : 4864. martius 31. A legjobb mü jutalma : ötszáz forint o. é. II. Schwartner Márton alapítványából. Jog- és államtudományi kérdés: „Mily iránylevekkel találkozunk hazai országgyűléseink möködéséhen és törvényeinkben a közgazdasági elvek és intézvényekre vonatkozólag, különösen a XVIII. század kezdetétől?“ 6
