A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1911-1913
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1912-1913 - Egyetemi alapítványok
AZ 1912—13. TANÉVKE. 313 különbség nélkül fordíttassék. A díjra való kijelölés a világi karok sorrendje szerint történik; az 1913/14. tanévben ez a jog- és állam- tudományi kart illeti. A nevezést a család eszközli. A másik fele a magyar tudományos akadémiát a kezeléssel együtt illeti. 9. Hegyi Mihály és neje, szül. Józsa Eufrozina alapítványa. Alapítója: özv. Hegyi Mihályné szül. Józsa Eufrozina, ki 1894 május 10-én kelt végrendeletében 2000 forintot hagyott ezen egyetem jogi, orvosi és bölcsészeti tanfolyamát hallgató érdemes és szegénysorsú fiatal emberek közt kiosztandó ösztöndíj-alapul, melynek évi kamataiban minden évben, felváltva a karok sorrendje szerint, egy ifjú részesül. A felvételnél a protestáns vallású egyetemi polgárokat illeti az elsőbbség. Alap állása 1913 január hó l én 5100 korona értékpapírokban és 445 korona 40 fillér takarékpénztárilag elhelyezett kamatokban. Kezeli az egyetemi rektori hivatal alapítványi pénztára. 10. Egyetemek Kóriiázegylete-alap. Alapját Schulek Vilmos, a szemészet nyilvános rendes tanára, a tudományegyetem volt rektora vetette meg, ki rektori méltóságának emlékéül 1891 május 13-án kelt alapítólevele értelmében oly céllal, hogy megbetegedett egyetemi hallgatók számára kórháznak alapítása kezdeményezve legyen, valamint a létesítendő „Egyetemek Kórházegylete“ alapjául 2000 frtot adományozott, melyhez később neje, szül. Fuchs Melanie úrhölgy is édesatyja nevében 2000 írttal járult. Újabban gyermekei nevében ismét 2000 írttal gyarapította. Az alap gyarapításához járult néhai dr. Gárdos Jánosné, végrendeletileg hagyományozott 16.000 frtnyi tőkével, az osztrák-magyar bank, mely „Ferenc József császár és király jubiláns alapítványa“ címén 5000 frtot adománvozott. József kir. herceg úr O Fensége, ki abból az alka- lomból, hogy O Fensége az „Egyetemek Kórházegylete“ védnökhelyettesévé nevezte ki, 5000 koronás alapítványt tett, továbbá Pest- Pilis-Solt-Kiskún vármegye, mely 5000 koronás alapítványt, Pécs szab. kir. város, mely évi 200 koronás részletekben fizetendő 1000 koronás alapítványt, Bács-Bodrog vármegye, mely 1000 koronás alapítványt és Pozsony szab. kir. város, mely 5000 koronás ágyalapítványt tett. Pozsony szab. kir. város, addig, amíg az alapítványi tőke lefizetése módjában lesz, annak 4%-os kamatját, évi 200 koronát fog az egyesület pénztárába befizetni. Az alap gyarapításához járul még félévenkint az egyetemi hallgatók által beíratásuk alkalmával fizetendő 1 koronányi kórházi díj. Az alap állása 1913 január hó 1-én 123.900 korona névértékű értékpapír és 9315 korona 79 fillér takarékpénztárilag elhelyezett kamat. Ehhez járul az „ifjabb bójáin Vigyázó Sándor-alapítvány“ 30.400 korona tőkével és 578 korona 24 fillér kamatmaradványnyalf melyet gróf Vigyázó Sándor úr és gróf Vigyázó Sándorné szül. báró Podmaniczky Zsuzsanna úrhölgy felejthetetlen boldogult Sándor fiuk emlékére az Egyetemek Kórházegylete javára 1895 december 5-én tettek oly rendeltetéssel, hogy a kamatok Vs-e „a budapesti kir. m. tudományegyetem katholikus v. evangélikus, még pedig mindkét evangélikus hitvallású rendes hallgatói, kik kórházi ápolásra
