A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1912)

Ha a tandíjmentes hallgató félévei alatt nem tanúsít kellő szorgalmat, illetve a Függ. 15. és 16. §-aiban körülírt előmenetelt: alapvizsgadíja egészben, illetőleg felében a vizsgáló-bizottság mindenkori elnökének jogorvoslattal meg nem támadható határozata alapján befizetendő.

Jegyzet. Az 1883. évi 28.291. számú vall.- és közokt. min. rendelettel közzétett jogi tanulmányi és vizsgálati szabályzat 16. §-a akként értelmezendő, hogy a díjtalan alapvizsgázásnak előfeltétele az, hogy a tandíjmentesjelölt a kedvezményes félév alatt is kellő szorgalmat s előmenetelt tanúsítson. (4812/1903—04. r. sz.; 37.593/1904. VII. 30. vkm. sz.)

B) Orvostudományi kar.

19. §.

A tandíjmentesség mérve:

a) a második tanévben egész tandíjmentességben részesülhet az a hallgató, aki az első és a második félévben az anatómiából jeles, a szövettanból és ezenkívül legalább még egy kötelező tantárgyból legalább jó; fél tandíjmentességben pedig az, aki az említett három tantárgyból legalább jó eredménnyel colloquált;

b) a harmadik tanévben egész tandíjmentességben részesülhet az a hallgató, aki az élettanból jelesen és ezenkívül legalább még egy-egy kötelező tárgyból a harmadik félévben legalább jól colloquált és az első orvosi szigorlatot legalább jó jelzéssel letette; a fél tandíjmentességben pedig az, aki az említett három tárgyból legalább jól colloquált és az első orvosszigorlatot legalább elégséges eredménnyel letette;

c) a negyedik és ötödik tanévben egész tandíjelengedésben részesülhet az a hallgató, aki az első orvosi szigorlatot legalább jó eredménnyel letette és az előző tanév mindkét feléről legalább két-két, egyenként öt, vagy több órás főtárgyból jeles colloquiumot igazol; fél