A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)

71 26. §. Az egyetemi fegyelmi bíróság három taglói áll. Tagjai: a prorector (illetőleg akadályoztatása esetén a rector által felkért egyik dékán) mint elnök; továbbá a jog- és államtudományi kar dékánja vagy prodékánja, valamint, ha a panaszlott nem joghallgató, az ennek illetékessége szerinti dékán vagy prodékán, ezek akadályoztatása esetén pedig a rector által felkért egyik dékán vagy prodékán. A bíróság jegyzőjét annak elnöke rendeli ki. A fegyelmi bíróság minden határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. 27. §. Az egyetemi fegyelmi bíróság elnöke és előadója ülésen kívül meg­állapodnak arra nézve, hogy az ügynek előadd s a végett zárt ü lé s i határnap, vagy tárgyalása végett t á r g y alási határnap tüzendö-e ki s vájjon utóbbi esetben a panaszbttnak a tárgyaláson való személyes megjelenése szükséges-e ? 28. §. Az egyetemi fegyelmi bíróság az eljárás megszüntetését zárt ü lés­ben, végzéssel mondja ki. Ha az eljárás folytatandónak mutatkozik, a fegyelmi bíróság tárgyalá­son it él ett el határoz. A tárgyalásra a panaszlott is megidézhető. A tárgyaláson az előadó a terhelt távollétében a vizsgálat adatai alapján ismerteti a tényállást. Ezután, ha, a, panaszlott megjelent, az elnök őt behívatja és felszólítja védelmének előadására. A bíróság tagjai a, panaszlotthoz kérdéseket intézhetnek. A szabályszemen megidézett panaszlottnak igazolatlan elmaradása a tár­gyalás megtartását és az itélethozást nem akadályozza. Az Ítélet, mely vagy felmentő, vagy a, bűnösséget megállapító, mindig indo­kolandó és a megjelent panaszlott előtt az indokolás lényeges részével együtt kihirdetendő. 29. §. Az Ítéletben a dékán, illetőleg az egyetemi fegyelmi bíróság határoz arra nézve is, hogy az ítélet az egyetem anyakönyvébe, továbbá az elitéit hallgató leczkekönyvébe bejegyzendő-e, illetőleg hogy az elítéltnek távozási és végbizonyítványá­ban feltüntetendő-e vagy sem, ? 30. §. Ha a dékán a, panaszlottat egyszerűién megrovásra Ítélte, ítélete ellen perorvoslatnak helye nincs. Ha azonban, az Ítélet a megrovásnak az elitéit leczkekönyvébe való bejegyzését rendelte el, azt a dékán a rectornak bejelenti. Ez esetben az Ítélet az egyetem fegyelmi bíróságához felebbezhető. 31. §. Az egyetemi fegyelmi bíróságnak a bűnösséget megállapító ítélete ellen, ha a megrovásnak az elitéit leczkekönyvébe való bejegyzését rendelte el vagy elutasítást mondott ki (15. §. b—d pontok) az elitéit az egyetem tanácsához felebbezhet. 32. §. A felébbezést a határozat kihirdetése alkalmával kell bejelenteni. A bejelentett felebbezés a kihirdetést követő naptól számított három nap alatt indo­kolható. Az indokolás a 19. §. esetében a dékáni, a, 22. §. esetében pedig a, rectori irodában adandó be. Ha az elitéit az ítélethirdetésnél jelen nem volt, vagy a hatá­rozat kézbesítés vagy kifüggesztés útján közöltetett, a félébbviteli beadvány az i>élet- kihirdetést, illetve a kézbesítést vagy kifüggesztést követő naptól számított három nap alatt írásban adandó be. 33. §. A félebbvitéli határidő letelte után a megtámadott határozat a vonat­kozó iratokkal együtt az egyetemi fegyelmi bíróság, illetőleg a tanács elé terjesztendő. A fegyelmi bíróság elnöke, illetőleg a rector az ügyet előadónak osztja ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom