A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)
4(3 20-án kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyott szabályzat egész terjedelmében érvényben maradván, a jogbölcsészet a történeti résszel és a nemzetközi joggal az első jogtudományi, valamint az első államtudományi szigorlatnak továbbra is tárgya marad. 5. A jog- és államtudományi szigorlati szabályzat 2. és 3. §§-ainak magyarázataként kimondotta a Minister Úr, hogy a pénzügyi jog a szigorlatokon nem mint önálló tanszak, hanem mint a közigazgatási jognak kiegészítő része, csak a magasabb tudományos képzettség szempontjából értékes főbb tételeiben kérdezendő ; önként következik tehát, hogy a pénzügyi jog külön felfüggesztés, illetőleg pótszigorlat tárgya nem lehet és külön censor által nem kérdezhető. (1.211/1907—08. r. sz.; 107.619 1907. X. 1. vkm. sz.) 6. Külföldi jogtudort oklevél honosítása alkalmával a jelölt a magyar alkotmány és jogtörténetből a magyar közjogból teendő pótszigorlata alkalmával kérdezhető (2894/904—905. r. sz., 112.622,904., 1905. I. 5. vkm. sz.). 7. A camerinói (olasz) tudományegyetem által kiállított jogtudori oklevél honosításához olyan okmányok bemutatása kívántatott meg, melyekben a megszerzett olasz jogtudományi doktorátus tárgyai fel vannak tüntetve. (3.108 1906 — 1907. r. sz.) 8. A kánonjogtudorság szabályozása tárgyában 23.562. sz. a. kiadott és 1866. évi márez. 27-én kelt ni. kir. helytartótanácsi rendelet különös feltételei szerint „tudorjelölt, ki csak a nagyobb egyházi rendeket már felvette, egyházi személy (clericus maiorum ordinum) lehet“. E kivételes jog kitérjesztőleg nem értelmezhető, miért is a nagyobb egyházi rendeket még fel nem vett egyén kánonjogtudori szigorlatra nem bocsátható. E kivételes tudori fokra pályázók kizárólag a jog- és államtudományi karba tartoznak, mint rendes hallgatók beiratkozni; más tudománykar kötelékébe beiratkozott hallgatók, habár az előírt collegiumokat szabályszerűen lehallgatták is, a tudori fok elnyeréséhez szükséges szigorlatra való bocsátásra igényt nem tarthatnak. (Az E. T. 6355. 1908—09. sz. a. kelt határozata.) 1Y. Jegyzet. 1. A monarchia két államában szerzett orvostudori oklevelek kölcsönös érvényességének megszüntetése tárgyában létrejött egyezmény alapján alkotott s a 61.914/98. számú rendelettel közzétett szabályzat 1. §-a értelmében 1899. évi jan. 1-től kezdődőleg az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és tartományok területén levő egyetemeken megszerzett orvostudori oklevelek a magyar államban magánorvosi gyakorlatra sem jogosítanak fel, miért is a 45.741/900. IV. 3. vallás- és közoktatásügyi ministeri számú rendelet szerint az osztrák orvosdoktori oklevelek szabályszerű honosítási eljárás alá esnek. 2. Az orvosi diplomák nostrificatiójának díja 80 korona, mely összegből egyenként 10—10 korona, összesen tehát 30 korona a rektornak, a dékánnak és a kari jegyzőnek; 32 korona a kari pénztárnak, 18 korona pedig az egyetemi központi irodának jár a honosítási záradéknak az oklevélre reávezetése és pecséttel való ellátásáért, nemkülönben a bélyegért (25.901/889. VII. 27. vkm. sz.). 3. A bécsi cs. kir. tud. egyetemen nyert orvosdoktori oklevelek olyan feltétel alatt honosíttatnak, hogy az oklevél tulajdonosai a gyógyszertant, törvényszéki orvostant és közegészségtant valamely hazai egyetemen még egy féléven át hallgatják és azután az illető egyetem orvoskari tanártestülete előtt
