A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937

A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és leckepénz szabályzata (1937)

41 5. A budapesti ref. theológiai akadémia rendes hallgatói a bölcsészet, nyelv és történelmi szakcsoportra féléveik beszámítására vonatkozó jogosultsággal heti 10 óra hallgatásának kötelezettsége mellett iratkozhatnak be rendes hallgatókul; részesei az egyetemi hallgatókat megillető összes jogok és kedvezményeknek, kivéve az ösztöndíjak elnyerésére való jogosultságot. (2023/1914—15. r. sz.; 144.778/1914. XI. 17. vkm. sz.) 6. Miként a többi lelkészképző-intézetek tagjai, úgy a rabbiképző növendékei tanulmányaik szabadon választandó két évében heti 12, másik kétévében heti 20 órát kötelesek hallgatni. 7. Az olyan bölcsészettanhallgatók, akik két tárgyból már befejezték tanul­mányaikat s legalább szakvizsgálatot tettek belőle, amennyiben a tanárvizsgáló­bizottság igazolja, hogy a harmadik vagy negyedik tárgyból való képesítés meg­szerzése végett folytatják a tanulmányaikat, ez újabb tanulmányi idő alatt mint rendes hallgatók csak heti 12 óráa köteleztetnek. (82.205/1925. XI. 12. vkm. sz.; 3007/1925-26. r. sz.) 8. A 43. § I. Jegyzet 2. pontjában körülírt „óraátszámítás“ megfelelő módon a bölcsészettudományi karon is alkalmazásba vehető. (4159/1909—10. r. sz.; 33.417/1910. III. 22. vkm. sz.) 9. A bölcsészetdoktori szigorlatra való bocsátás rendszerinti előfeltételét a végbizonyítvány felmutatása képezi. (3250/1907—08. r. sz.; 2121/1908. I. 16. vkm. és 3287/1907-08. r. sz.; 2622/1908. I. 16. vkm. sz.) 10. Azon bölcsészettanhallgatók, akik a bölcsészetdoktori szigorlati szabály­zat 2. pontjában meghatározott feltételeket beigazolni nem képesek, de nem tartoz­nak a szabályzat 6. pontjának kivételes rendelkezése alá sem, ha félévbeszámítással kapcsolatban bölcsészetdoktori szigorlatra való bocsátásra tartanak igényt, a sza­bályzat 3. és 4. pontjai értelmében előbb félévbeszámítás engedélyezése s ezzel kap­csolatban végbizonyítvány kiállítása iránt tartoznak folyamodni, amelynek kiállí­tása után bölcsészetdoktori szigorlatra lesznek bocsáthatók. (2121/1908. I. 16. vkm. sz.; 3250/1907—08. r. sz.; 149.687/1909. III. 19. vkm. sz.; 4819/1908-09. r. sz.) 11. A honosítási eljárást a bölcsészettudományi karon lásd a Tfl. előbbi ki­adásában. 12. Tanítóképző-intézeti okleveles tanárok és tanárnők, akik az Apponyi- Kollegium tagjai voltak és a középiskolai érettségi vizsgálatot letették, további egyetemi tanulmányok nélkül az illető szakokból bölcsészettudományi doktorátusra bocsáthatók. (195.827/1919. XI. 14. vkm. sz.; 1070/1919—20. r. sz.) VI. Jegyzet. 1. A „Sub auspiciis“ felavatás helyett a megváltozott alkot­mányjogi helyzet tartama alatt a „Sub auspiciis Gubernatoris“ intézménye lépvén életbe, az erről alkotott szabályrendelet a következő: Szabály vendelet. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszternek 1822. évi június hó 24-én 80.160/1922. sz. alatt kelt rendelete.) I. I. Magyarország Kormányzója ő Főméltósága 1922 június hó 23. napján kelt elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy a hazai tudományegyetemeken a

Next

/
Oldalképek
Tartalom