A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és leckepénz szabályzata (1937)
35 meghallgattatott elbocsátó az Egyetem (Jogakadémia) s nem tesz észrevételt ellene. (8286/1924. vkm. sz.; 4924/1923—24. r. sz.) y) A vizsgálatokra és szigorlatokra való bocsátásnak a szabályoktól eltérő engedélyezése, továbbá a vizsga és szigorlati (ismétlő, pót) határidők leszállítása kérdésében az illetékes tudománykar tanártestülete, míg a harmadszori és negyedszeri ismétlés esetén a vallás- és közoktatásügyi Miniszter, illetőleg az Államfő dönt. (8286/1924. III. 4. vkm. sz; 4924/1923-24. r. sz.) <5) A más karbeli és más főiskolai szabálytalan vagy rendkívüli félévek beszámításának engedélyezése ügyében — amennyiben az illető karon félév beszámításának egyáltalán helye van — az illetékes tudománykarok tanártestületei határoznak. (8286/1924. III. vkm. sz.; 4924/1923-24. r. sz.) n) Végzett teológusok és bölcsészettanhallgatók, valamint közgazdaságtudományi hallgatók jogi tanulmányaikat 5 félév alatt végezhetik el abban az esetben, ha első és második alapvizsgájukat kellő időben tették le. Az ilyenek a 3-ik alapvizsgálatra az 5-ik félév után bocsáthatók. (8286/1924. III. 24. vkm. sz.; 4924/1923-24. r. sz.) ét) Más karbeli féléveknek a jogi tanulmányokba való beszámítása csak rendkívül méltányos esetekben és csak korlátolt mértékben engedélyezhető és csakis oly esetekben, ha a beszámítani kért félévek rokontárgyakat is tartalmaznak. (8286/ 1924. III. 4. vkm. sz.; 4924/1923—24. r. sz.) x) Ha a jelölt a jogi pótvizsgálati határidőt úgy mulasztotta el, hogy már csak egész alapvizsgát tehetne, akkor részére kivételesen méltánylást érdemlő esetekben, alapos ok igazolása mellett megengedhető, hogy a legközelebbi határidőben tegyen pótvizsgát. Ha a jelölt az I. vagy a II. alapvizsga letételével késett s az így szabálytalanná vált féléve (vagy félévei) figyelembevételével kéri a II. vagy III. alapvizsgára való bocsátását — kérése legfeljebb csak az esetben teljesíthető, ha minden kétséget kizáróla igazolja azt, hogy az I. vagy II. alapvizsgájának késedelmes letétele rajta kívül álló okokból történt. Pótvizsgálati határidőben egész alapvizsga szintén csak egészen kivételes esetekben tehető akkor, ha az érdekelt hallgató minden kétséget kizáróan igazolja azt, hogy a rendes vizsgálati idő elmulasztása rajta kívül álló okokból történt. (8286/1924. III. 24. vkm. sz.; 4924/ 1923—24. r. sz.) i) Ha a joghallgatónál az alapvizsgálatra való bocsátást vagy a végbizonyítvány kiállítását csupán alaki hiba (pl. valamely kötelező tárgy nem hallgatása) gátolja, úgy kivételes méltánylást érdemlő esetekben, alapos ok igazolása mellett, ettől az alaki hibától el lehet tekinteni, esetleg az illető tárgyból colloquiumra való kötelezése mellett. (8286/1924. III. 24. vkm. sz.; 4924/1923—24. r. sz) ,«) A jog- és államtudományi kar 1928. évi november hó 28-án tartott, III. r. ülésén egy gyakorlati eset kapcsán elvileg kimondotta, hogy az az idő, melyet a hallgató betegség címén mulaszthat anélkül, hogy féléve tanulmányi szempontból érvényét veszítené, legfeljebb a félévi szorgalmi idő felét teheti, úgy azonban, hogy egy hallgató legfeljebb kétszer részesülhet tanulmányai közben ilyen kedvezményben s mindenkor csak abban az esetben, ha az illető vagy hozzátartozója a betegséget legkésőbb 8 napon belül a dékáni hivatalban írásban bejelenti. (343/1928—29. d. sz.; 6694/1928—29. r. sz.) 3'
