A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1912)
37 1. Jegyzet. 1. Y. ö. a 20. §. 2. jegyzetével. 2. A rendkívüli hallgatói minőségben töltött féléveknek a rendes egyetemi tanidőbe való 'kivételes beszámítása felett az illetékes tudománykarok tanártestületének javaslata alapján rendszerint a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister határoz. 3. A rendkívüli féléveknek, vagy a tanidőbe bármely oknál fogva be nem számítható féléveknek beszámítását szorgalmazó kérvények, valamennyi tudománykart illetőleg, kivétel nélkül csali a végbizonyítvány kiadását közvetlenül megelőző félévben, a végbizonyítvány kiadása iránti kérelem kapcsán vehetők tárgyalás alá. (2778/1906—07. r. sz.; 102.884/1906. XI. 16. vkm. és 6396/1906— 1907. r. sz. ; 46.170/1907. Y. 23. vkm. sz.) 4. A rendkívüli féléveknek rendes félévek gyanánt beszámítása iránti kérelem, — csak szigorlatra, vagy tanári vizsgára bocsátás, illetve az absolutorium kinyerése szempontjából (az utolsó félévben) lévén tárgyalás alá vehető — a korábban beadott kérelem, mint időelőtti, nem is tárgyalható. (153/1909—10. r. sz.; 98.574 1909. IX. 6. vkm. sz.) 5. A 102.834/1906. XI. 6. (46.170/1907. Y. 23. és 98.574/1909. IX. 6.) vkm. sz. szabályrendeletben kimondott azon elv, miszerint a félév beszámítására irányuló kérvények kivétel nélkül csak a végbizonyítvány kiadása iránti kérvény kapcsán vehetők tárgyalás alá, az orvostudománykari félév-beszámításokra is alkalmazandók, s minden olyan esetben, mikor valaki ministeri engedély alapján bocsáttatik alapvizsgára, illetve szigorlatra, a vizsgálat sikeréről szóló és az indexbe bevezetni szokott végzés szövegében az engedélyező ministeri rendeletre hivatkozni kell. (2842/1909—10. r. sz.; 153.088/1908. vkm. sz.) 6. A külföldi egyetemeken hallgatott féléveknek a hazai tud.-egyetemi tanulmányi időbe való beszámítása iránti kérelmek elbírálása az illetékes tudománykar tanári testületének hatáskörébe tartozik. A tanártestület mérlegeli az illető külföldi egyetem, vagy főiskola tanulmányi berendezésének a hazai egyetemi tanulmányi renddel való egyezőségét, vagy attól való eltérését; továbbá azt, hogy az illető külföldi egyetem, vagy főiskola saját államának területén minő jogállással bír s a magyar tud.-egyetemi féléveket mily mérvben és mily módon számítja be. Az egyöntetű eljárás biztosítása végett pedig minden tanév június havában a tanártestületek által a külföldi félévek beszámításáról az Egyetemi Tanácshoz összesített évi jelentés teendő azon czél szolgálatában, hogy a tudománykarok ilyen ügyekben a nemzetközi viszonosság tekintetében lehetőleg egységes irányelvek szerint járjanak el. (6656/1906-07. r. sz.; 64.865/1907. YI. 13. vkm. sz.)' 7. A 64.865/1907. YI. 13. vkm. számú rendelet magyarázataként kimondja a Minister úr, hogy az illetékes tan ártestül etek, illetve tudománykarok hatás körébe csak a külföldön ugyanazon tudománykaron hallgatott kötelező tárgyak, illetőleg félévek be, vagy be nem számítása tartozik. (3250/1907- 08. r. sz.; 2121/1908. I. 16. vkm. sz.) II. Jegyzet. 1. A bölcsészetdoktori szigorlatra való bocsátás rendszerinti előfeltételét a végbizonyítvány felmutatása képezi. (3250 1907 — 08. r. sz. ; 2121/1908 I. 16. vkm. és 3287/1907—08. r. sz.; 2622/1908. I. 16. vkm. sz.) 2. Azon bölcsészettanhallgatók, akik a bölcsészetdoktori szigorlati szabályzat 2. pontjában meghatározott feltételeket beigazolni nem képesek, de nem tartóz
