A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1909-1937
A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem tanulmányi, fegyelmi és tandíjszabályzata (1909)
106 Ha a tandíjmentes hallgató félévei alatt nem tanúsít kellő szorgalmat, illetve a Függ. 15. és 16. §-aiban körülírt előmenetelt: alapvizsgadíja egészben, illetőleg felében a vizsgáló-bizottság mindenkori elnökének jogorvoslattal meg nem támadható határozata alapján befizetendő. Jegyzet. Az 1883. évi 28.291. számú vall.- és közokt. min. rendelettel közzétett jogi tanulmányi és vizsgálati szabályzat 16. §-a akként értelmezendő, hogy a díjtalan alapvizsgázásnak előfeltétele az, hogy a tandíjmentesjelölt a kedvezményes félév alatt is kellő szorgalmat s előmenetelt tanúsítson (4812 903—904. r. sz.; 37.593,904. VII. 30. vkm. sz.). B) Orvostudományi kar. 19. §. A tandíjmentesség mérve: a) a második tanévben egész tandíjmentességben részesülhet az a hallgató, aki az első és a második félévben az anatómiából jeles, a szövettanból és ezenkívül legalább még egy kötelező tantárgyból legalább jó; fél- tandíjmentességben pedig az, aki az említett bárom tantárgyból legalább jó eredménnyel colloquált; b) a harmadik tanévben egész tandíjmentességben részesülhet az a hallgató, aki az élettanból jelesen és ezenkívül legalább még egy-egy kötelező tárgyból a harmadik félévben legalább jól colloquált és az első orvosi szigorlatot legalább jó jelzéssel letette; a f él tandíjra entességbeu pedig az, aki az említett három tárgyból legalább jól colloquált és az első orvosszigorlatot legalább elégséges eredménnyel letette; c) a negyedik és ötödik tanévben egész tandíj- elengedésben részesülhet az a hallgató, aki az első orvosi szigorlatot legalább jó eredménnyel letette és az előző tanév mindkét feléről legalább két-két, egyenként öt, vagy több órás főtárgyból jeles colloquiumot igazol; fél 18. §.
