Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)

Első rész - X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei

másikbann; és eggyiknek a gyökerébenn, másiknak a’ fűvébenn, virágábann lehet.

P. o. a’ Tamásnak minden fajai füvestől, virágostól erősítő keserűséggel bírnak, és akár- meljik fajával haszonnal lehet élni: de még is a’ sarga Tarnits gyökere, és a’ Földepe Tarnits virága és füve, legaikalmatosabbnak tapasztaltatok. -v A’ Gyökönke minden fajának gyökerébenn , van a’ kevés keserűségnek más alkotó részekkel eggy különös eiegyedese, meljnél fogva ezek az érzx> in kát érdeklik, rettegést nyavajatörést ’s a’ t. gyógyítanak: de leghathatósabb ezek köztt a’ mats ka Gyökönke, meljbenn a’repülő olajnak különösségét az is mutatja, hogy ennek szaga a matskákat úgy megvídítja, hogy örömökbenn nem is tudják mit tsjnáljanak, és a’ gyökeret édesdenn megeszik. — A’ Tsutsórnak minden faja bódító, szédítő: de a’ Kolompir Tsutsór gyökerét, és a’ tojás Tsutsór bogyóját főve meg lehet enni; a1 líesercdes Tsutsór szára és gyökere pedig nagy orvosi hasznú. — Az Ugorka fajai hívesítők, seny- vedés ellen valók; van bennek elrejtve egy kis rágó keserűség is, meljnél fogva a’ Sárgadinnye Ugorka, (meljbenn a’ rágó keserűség, tzúkor édességgel, és repülő olajjal lévénn elegyítve, ennél fogva fűszerszámos szagot és ízt mutat) néha ártatlan hasmenést okoz: de már a’ Ä0/0- tzmt ugorkábann(CucamÍ3 Colocynthis) melj Egyiptom és Arabia környékénn terem, ez a’ rágó keserűség ölj nagy mértékbenn van, hogy tsak kevés is bellőle kínos rágással és vérrel purgál.

Jegyzés. Taiám nem leszsz itt heljlelen ez a’ megjegyzés, hogy a1 nemi hasonlatosságból való ítélés tsalta meg régenn az Elizeus Próféta szolgáját 2. Kir. 4: 3;. a* ki kimenvénn a’ mezőre, hogy valami főzni valót szedjen, erre az indás kapaszkodó plántára a’ Kolotzint Ugorkára talált, meljet ó nem esmérvénn,

6q Az orvosi plánták jelei\