Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Első rész - V. Tzikkely. A' Tápláltatás, annak szükséges volta, matériája, és módja
32 Ä tápláltatás. nyékbann vágynak, kihajolnak, keresvénn a’ nagyobb világosságot, és szabad levegőt. A’ sűrít erdöbeli fák, minteggy eggymással vetélkedve emelik fel lótejeket a’ napnak világa ’s a’ szabad levegő felé, és az áriiyékbann lévő galjaikat elrúgják. Az árnyékonn pintzébenn nevelt plánták ízetlenek, színtelenek , gyengék : a’ szabad világosságom! nőttek pedig erőssek, ízesek, eleven színük. Az embert a’ -világosság éleszti, serkenti, álmából felkölti, a’ setétség pedig álomra hívja. Azt tapasztaljuk, hogy a’ beteg, napfeljőtekor megvídul: alkonyodás utánn pedig elnehezedik; és hogy a’ haldoklóknak nagyobb része, naplementöl fogva napfeljöttéig múlik ki. A’ Villám matéria (EUctricitas) különösem! segíti a’ plánták tápláltatását, és életerejét. Bizonyos tapasztalás, hogy midőnn nyáronn félhomályos napok, és az állatokat bádjasztó vak melegek járnak, mintha az idő égiháborúra akarna készülni: eggy iljen naponn többet gyarapodnak a’ plánták, mint tiszta időbenn egy hétig. Az igen száraz nyáronn pedig, mikor a’ nedvesség szűk volta miatt a’ plánták nagyot nem nőhetnek: ha sok homályos és vak melegek járnak; a’ szalma kevés, de a’ termés bőv leszsz. Mikor az emberek panaszosodnak, hogy volt ugyan esső, de í^em hasznos, nem láttzik foganatja: ennek is, tafárn, a’ villám matériának vágy men- pyiségébenn, vagy' minémüségébenn van az oka. Ha még idővel a Bőltsek, a’ villám matériának természetét jobbann kitanulják: gondolni lehet hogy ez, a’ Chemiai esméretekbenn, kivált az organizált testekre nézve, eggy egész ujj fordulást fog tsinálni. — A’ Víz, a' tápláltatásra elmúlhatatlanúl szükséges , nem tsak azért, hogy a tápláló matériát nem
