Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Első rész - III. Tzikkely. Az Életerő munkái. Formáló, Viszszaszerző és Tenyésző Erők
Az Életerő munkái. l5 zendŐ magzatnak formálására fordítja. Számtalan Plánták, mihelyt magvaikat mégérlelik, számtalan Bogarak, mihelyt tojásaikat eltojják, azonnal életeket is végezik. Viszont, ha az organizálytest hervadozik, és romlásához készül: siet az Életerő a* tenyészésre, mint tzélra. A’ sovány főldbenn sin- lődő plánták, hamar kivirágoznak; a’ kínok nélkül való száraz betegségekbenn hervadozók, erre való ösztönt gyakrann éreznek. Azt lehet méltánn gondolni, hogy ha valamely testbenn,ez a’Tenyésző Erő, folytábann és szakadatlanul munkálkodnék: annak a’ testnek, tsak kevés órákig sem lehetne életbenn maradni, áltaimenvénn az egész Életerő , a’ formálandó magzatba. Kell is annak bőlts okának lenni a’ mit látunk, hogy a’ Természet Alkotója, a’ Tenyésző Erő munkálkodásának bizonyos határokat vetett, nem tsak az által, hogy ez az erő akkor kezd munkás lenni, mikor már a’ test a’ maga egész kifejtődzéséhez, felnevelkedéséhez közelít: hanem főképpenn az által, hogy ezt az erőt kétfelé választotta, két részre, t. i. hímre és nőstényre osztotta, hogy külön külön mindenik rész, a’ származtatásra alkalmatlan légyen, hanem a* te* nyészés tsak akkor mehessen véghez, mikor ez a’ két fél erő egymással eggyesűl. A’ nősténybenn kiformálódik a’ következendő magzatnak szövete , az Anya Plántának vagy Anya Állatnak Életereje által, de az Anyának Életereje, magának a’ magzatnak különös Életerőt nem adhat, melj azt a’ kifejtődzésre segíttse: hanem Hímnek kell ahoz járúlni, hogy a’ magzatba Életerőt adjon. A’ honnan úgy tapasztaljuk, hogy minden állatnak a* Hímje , a’ Nősténynél erőssebb, mérészebb ; mert az abbann lévő Életerő, nem’tsak a’ maga testének fenntartására van rendelve, hanem arra is > hogy