Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Első rész - II. Tzikkely. Az Életerő
f Iömbenn az elállóit Életerő örökre is elalszik, e» ■&L ember meghal. Van az ájúlasnak egy bizonyos neme (Asphyxia) meljet a’ köznép Elrejiezés- nek nevez. Ebbenn az állapotbann, melj egy ’s két nap, tovább is elszokott tartani, a beteg- benn az életnek semminemű nyoma nem láttzik. így állítja el gyakrann az Életerőt, az igen éles nyavaják erőszakja; melj állapot a’ haláltól egyébbenn nem külömböz, hanem hogy a* rothadásnak bizonyos jelei nintsenek a’ testbenn. Ebből tettzik meg , melj veszedelmes doEg a’ holtakat , kivált a’ hirtelen és az éles nyavaj k rövid ostromi utánn meghalni láttattakat, addig eltemetni, míg a’ bizonyos halál jele a’ rothadás, kí nem mutatja magát a’ testbenn. Irtóztató példák vágynak reá, hogy a’ holtnak gondolt embert eltemették; holott tsudálták a’ körülötte lévők, hogy a’ test sem meg nem merevedett, sem az ábrá- zatjának színe nem halál szín volt: és osztánn aa eltemettetett testbenn, feléledtt az Életerő a’ ko- porsóbann, és az elevenenn eltemettetett embernek iszonyú halállal kellett meghalni. — így a* vízbe fúladtt, és a’ megfagyott emberbenn, és abbann a’ ki magát felakasztotta, nem mindenkor alszik el egyszerre az Életerő, hanem tsak eláll; és vágynak bizonyos példák által megerősített eszközök, meljek által az iljen szerentsétleneket, ha siettek szabadításokra, az életre viszszalehetett hozni. Hogy az Életerő tsak elállott , de nem oszlott és nem aludtt el egészenn, még akkor is néha, mikor már a’ testnek nehéz szaga kezd lenni: ebből lehet főképpenn megesmerni, hogy a’ holtnak gondolt betegnek feje, nem erőltetve és merevedve áll, hanem tsak könnyedenn, mint az alvó emA 4 Az Életerő.
