Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Előljáró beszéd
XV azon tekintetbenn is nem nagyon sovány a7 1 üvész Könyv, és még ezutánn is könnyeim lehet a’ tulajdon Fajneveket szaporítani: azt mutatja a’ harmadik Toldalék JLaistrom. 4) A’ két Hazábann bizonnyal találtatható Plánták, ezen jeggyel (!) jegyeztettek vaia meg. Ugyde számos Plánták vágynak nálunk, meljeknek ez a’ jegy nints elejekbe téve : ek- lenbenn vágynak oljánok is, ári éljek előtt ott a’ jegy; de kételkedni lehet hogy volnának a’ Haza bann -— Ezért jegyéé tehát többé sem-«, mit sem . kell vigyázni, 5) Sok Neminevek, bár eleinte Darabosoknak tettzettek is : úgy láttzik , hogy a’ hozzá szokás által kisimulnak: de ísakugyán vágynak köztök oljanok is , meljeket kár volna megszenvedni. Ilién Nro 374. a’ Tát k a na f, bár a’ Nemi Tzímerből van is véve. Jobb leszsz e’ heljett Ka na fáj; az áj tévéim nyílást, a’ mint ezen 'szókból kitettzik: Ajak, Ajaió, Ajtó, Ájtatos, Ájítás Aj álás , — Nro 311. a’ Tű tej jó Neminév volna; de mivel ennek a’ Nemnek régi jó neve ez, Szettyin: jobb leszsz a’ FŰ!éj heleit ezt tartani meg. — Nro 4.70. a* Higviritz. így hívják Hazánknak némely részeibenn az édes gyökeret, és mi is azért hagytuk azt fiuég (mint régi nevet) Neminévnek. De iáthi való, hogy soha sent leszsz éz, szép Magyar hangzású név. A’ Higviri- fzet formálták az édes gyökérnek ezen Patikai nevéből: Liquiritia. Ugyan ebből sokkal álkaimatbsabb lágyított név lesz ez: Likrítz, meljet jó leszsz a’ Higviritz heljébe tenni. — Nro 165. a’ Bó dón pót, a’ Némi Tzírn érből van ugyan véve: de ez a' tsínos virág, melj megszáradva is skárlát színét megtartja, ennél ) * Elöljáró Beszed. •
