Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv, mint a' magyar füvész könyv' praktika része (1813)
Előljáró beszéd
IX ni többeket is, meljeknek ereje amahoz hasonlít, vagy közelít, úgy hogy szorultság idejénn, eggyikkel a’ másik heljett lehet élni. Hogy pedig ezen Könyvnek, ne tsak a’ Füvészek vehessék hasznát, hanem minden ember valaki akarja: tehát sok Tartományos, vagy Népközt forgó Plánta neveket, mélyeket ezelőtt számos esztendőkkel kezdettem öszve- szedni, most mindeniknek mellé tévénn a* megállított Magyar, és Linné szerént való Deák nevezetit, ezen Könyvbe betettem, a* negyedik vagy utolsó Toldalék Laistromba» .meljet Igazító Lajstromnak neveztem, Találtam még itt ott a’ Könyvekbenn, az Indiai közönségesebb terméseknek, minémüek a" Bors, Gyömbér, Kávé, ’s a’ t. neveinn kívül több Fűszeres nevezeteket is : de mivel azok, többnyire ólján Plántáknak gondolomra adott vagy fordított nevei, meljeket a’ Magyar Ha- zábann látni nem lehet; tehát azokkal a’ hel- jet foglaltatni nem akartam. A’ ki már, a’ szokott Tartományos, vagy a’ Nép közt forgó névenn esmervénn valamelj Plántát, arról kívánna a’ Köny vbenn olvasni: ha azt a’ nevet a’ Mutató Táblábann meg nem találja, keresse fel az Igazító Laistrombann , és ott a’ megállított neveknél fogva, rá igazodik. Ha pedig a’ Plánta a’ Könyvbenn benne nints: annak vagy az az oka, hogy azon Plántának orvosi erejéről, semmit se tartanak, vagy azt, hogy valameljik Természeti Rendhez tartozik, meljbenn a’ hathatósabb szerek elő lévénn adva, a’ tehetetlenekből sok kihagyódott, meljikbenn azombann meg van a’ Természeti Rendnek, közönséges tulajdonsága és ereje. Elöljáró Beszéd.
