A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1909-1910 (Budapest, 1910)
Tudománykarok - Orvostudományi kar
AZ 1909—10. TANÉVRE. 31 teleti tagja, ezen egyesület tuberkulózis-bizottságának volt elnöke, a bécsi cs. és k. orvosegyletnek, a berlini Verein für innere Medicin- nek levelező tagja, a londoni „International-Investigation Comittee“, valamint a német belgyógyászok kongresszusának tagja. A párisi Société de therapeutique és Horvát-Szlavonország zágrábi orvosegyesületének, a jász-kún-kerületi orvosegyletnek, a Szabolcsmegye hajdú-kerületi orvosegyletnek, az országos balneologiai egyesületnek, az orvostanhallgatók segélyegyletének tiszteleti tagja. A magyar orvosi könyvkiadó társulatnak alapító és igazgató, a kir. magyar természettudományi társulatnak alapító tagja, a magyar szt. korona vöröskereszt-egylete egészségügyi bizottmányának volt elnöke, a szegénysorsú tüdőbetegek Szanatórium-egyesületének alelnöke. Az állami budapesti tüdőrészeseket gondozó bizottság, valamint a József főherceg Szanatórium-egyesület tiszteleti elnöke, Pestmegye bizottságának virilista tagja. (Nyilvános rendes tanárrá kineveztetett 1866-ban.) VII., Erzsébet-lcörút 56. sz. Nyilvános rendkívüli tanárok. Bőke Gyula, orvosdoktor és szülészmester, a fülgyógyászat nyilv. rendkívüli tanára, a III. oszt. vaskoronarend lovagja, a budapesti Szent Rókus-közkórház fülbeteg-osztályának rendelő orvosa, a Stefánia gyermekkórház volt rendelő orvosa; a budapesti királyi orvosegylet rendes tagja, a budapesti orvosi kör és országos segélyegyletének volt elnöke, a magyar orvosi könyvkiadó-társulat alapító s annak alapítványi bizottságának tagja, az országos közegészség- ügyi tanács rendkívüli tagja, a kir. orvosegylet otologiai szakosztályának elnöke, a „Société framjaise d’otologie et laryngologie“ levelező, a magyar orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmányának rendes tagja, a m. kir. államvasutak fülészeti tanácsadója, a magyar közlekedési vállalatok orvosainak nyugdíj- és segélyegyesületének választmányi tagja, a „Société royale de médecine publique de Belgique“ tagja, az országos közegészségi egyesület rendes és választmányi tagja, a Szamaritánus-egyesület elnöke, Budapest székesfőváros IV. kér. iskolaszékének volt alelnöke, a közkórházi orvostársulat rendes és igazgató-tanácsi tagja, az 1904. évi nemzetközi hygieniai és demográfiái kongresszus volt pénztárosa, az 1909-ben tartott nemzetközi orvosi kongresszus fülészeti szakosztályának és az ugyanakkor tartott nemzetközi otologiai kongresszus elnöke. (A rendkívüli tanáiú cím és jelleg adományoztatott 1879-ben, nyilv. rk. tanárrá 1902 ápr. 29-én neveztetett ki.) IV., Reáltanoda-utca IS. sz■
