A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1909-1910 (Budapest, 1910)

Egyetemi alapítványok

AZ 1909—10. TANÉVRE. 277 pályázat az adományozás évét közvetlenül megelőző év pályázat- hirdetési idejében tűzendő ki. A pályázók pedig azon tanév október 1-ső napjáig, amelyben a pályadíj esedékes, a tervezetet azon tanárnak, a ki nekik a munkálatnak az intézetben való végzésére előzetes engedélyt adott, benyújtani tartoznak. Ha a tanár e munka tervet kielégítőnek nem találja, az más tanárnál sem fogadható el. Állása 1910 január hó 10-én 2000 korona tőke és 207 korona 45 fillér kamat. A pályadíj kiadása feletti döntés az orvostudományi kart, a kezelés az egyetemi rektori hivatal alapítványi pénztárát illeti. 29. Beteg orvostanhallgatók alapítványa. Dr. Stáhly Ignác fő­orvos és egyetemi orvoskari igazgató 400 váltó írttal vetette meg alap­ját a 40-es évek elején, melyhez Bene Ferenc 1845 november 26-án kelt végrendeletében 200 írttal járult. Növekedett az alap az orvos­kari kültagok koronkénti adományaival. Az alapítvány címét az orvoskari kültagok 1884-ben állapították meg. Állása 1910 augusztus 31-én 12.182 K 06 f. Kezeli az orvosi kar. 30. Budapesti orvoskari alapítvány. (Ezelőtt: bekebelezett elsze­gényedett orvosok és özvegyek segélyezésére rendelt alapítvány.) Dr. Stáhly Ignác 100 aranynyal vetette meg alapját a 40-es évek elején, melyhez Bene Ferenc 1845 nov. 26-án kelt végrendeletében 500 írttal járult, Havas Ignác dr. pedig 1846-ban 20 aranynyal. Növekedett az alap a bekebelezett orvoskari kültagok 4 aranyas rendszeres adományaival. Az alapítólevél szerinti célja: magyar állampolgár­sággal bíró s hazai egyetemeken promoveált orvosdoktorok segé­lyezése. Állása 1910 augusztus 31-én 35.334 K 78 f. Kezeli az orvosi kar. 31. Csausz Márton cs. kir. tanácsos és egyetemi orvostanár ala­pítványa, ki 1860-ban elhalálozván, végrendeletileg 12.000 frtot hagyományozott négy orvos- és^két sebésztanuló évenkinti száz-száz forintból álló ösztöndíjazására. Állása 1910 augusztus 31-én 39.650 K 72 f. Az adományozás és kezelés az orvosi kart illeti. 32. Schordann Zsigmono cs. kir. tanácsos és orvostanár alapít­ványai 1861 február 24-én kelt végrendeletében száz részre osztott vagyonának, melynek mindegyike a levonaudók levonása után 1803 frt 10 kr o. é. áll; a) huszonnyolcz negyvenkilencedrészét utaztatási díjra azon feltétellel hagyta, hogy annak kamataiból szegényebb sorsú jeles orvos­doktoroknak, kik legalább öt félévet ezen egyetem orvosi karánál töl­töttek és itt doktorokká avattattak, valláskülönbség nélkül egy évre ezer forint adassék ki, melyet az illető a tanártestület engedélyével három éven át élvezhet; b) hat negyvenkilencedrészét, hogy kamataiból szegényebb sorsú orvosjelölteknek szigorlati és doktorfelavatási díjaik kamattalan köl- csönképen előlegeztessenek; c) tíz negyvenkilencedrészét az élettani intézet szükségleteire és ezen tudományban jeleskedő két tanuló vagy tanárjelölt száz-száz írtuyi egy évig tartó ösztöndíjazására, az élettani tanár meghatározása szerint;

Next

/
Oldalképek
Tartalom