A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1909-1910 (Budapest, 1910)
Egyetemi alapítványok
AZ 1909—10. TANÉVRE. 277 pályázat az adományozás évét közvetlenül megelőző év pályázat- hirdetési idejében tűzendő ki. A pályázók pedig azon tanév október 1-ső napjáig, amelyben a pályadíj esedékes, a tervezetet azon tanárnak, a ki nekik a munkálatnak az intézetben való végzésére előzetes engedélyt adott, benyújtani tartoznak. Ha a tanár e munka tervet kielégítőnek nem találja, az más tanárnál sem fogadható el. Állása 1910 január hó 10-én 2000 korona tőke és 207 korona 45 fillér kamat. A pályadíj kiadása feletti döntés az orvostudományi kart, a kezelés az egyetemi rektori hivatal alapítványi pénztárát illeti. 29. Beteg orvostanhallgatók alapítványa. Dr. Stáhly Ignác főorvos és egyetemi orvoskari igazgató 400 váltó írttal vetette meg alapját a 40-es évek elején, melyhez Bene Ferenc 1845 november 26-án kelt végrendeletében 200 írttal járult. Növekedett az alap az orvoskari kültagok koronkénti adományaival. Az alapítvány címét az orvoskari kültagok 1884-ben állapították meg. Állása 1910 augusztus 31-én 12.182 K 06 f. Kezeli az orvosi kar. 30. Budapesti orvoskari alapítvány. (Ezelőtt: bekebelezett elszegényedett orvosok és özvegyek segélyezésére rendelt alapítvány.) Dr. Stáhly Ignác 100 aranynyal vetette meg alapját a 40-es évek elején, melyhez Bene Ferenc 1845 nov. 26-án kelt végrendeletében 500 írttal járult, Havas Ignác dr. pedig 1846-ban 20 aranynyal. Növekedett az alap a bekebelezett orvoskari kültagok 4 aranyas rendszeres adományaival. Az alapítólevél szerinti célja: magyar állampolgársággal bíró s hazai egyetemeken promoveált orvosdoktorok segélyezése. Állása 1910 augusztus 31-én 35.334 K 78 f. Kezeli az orvosi kar. 31. Csausz Márton cs. kir. tanácsos és egyetemi orvostanár alapítványa, ki 1860-ban elhalálozván, végrendeletileg 12.000 frtot hagyományozott négy orvos- és^két sebésztanuló évenkinti száz-száz forintból álló ösztöndíjazására. Állása 1910 augusztus 31-én 39.650 K 72 f. Az adományozás és kezelés az orvosi kart illeti. 32. Schordann Zsigmono cs. kir. tanácsos és orvostanár alapítványai 1861 február 24-én kelt végrendeletében száz részre osztott vagyonának, melynek mindegyike a levonaudók levonása után 1803 frt 10 kr o. é. áll; a) huszonnyolcz negyvenkilencedrészét utaztatási díjra azon feltétellel hagyta, hogy annak kamataiból szegényebb sorsú jeles orvosdoktoroknak, kik legalább öt félévet ezen egyetem orvosi karánál töltöttek és itt doktorokká avattattak, valláskülönbség nélkül egy évre ezer forint adassék ki, melyet az illető a tanártestület engedélyével három éven át élvezhet; b) hat negyvenkilencedrészét, hogy kamataiból szegényebb sorsú orvosjelölteknek szigorlati és doktorfelavatási díjaik kamattalan köl- csönképen előlegeztessenek; c) tíz negyvenkilencedrészét az élettani intézet szükségleteire és ezen tudományban jeleskedő két tanuló vagy tanárjelölt száz-száz írtuyi egy évig tartó ösztöndíjazására, az élettani tanár meghatározása szerint;